Carl Sagan - Kapcsolat

— És mi a helyzet a feketékkel?

Ez idő tájt már sok kis radar-keresztmetszetű “fekete” műhold keringett a Föld körül. Nem jelentették be a felbocsátásukat, és az volt a cél, hogy senki ne is fedezze fel őket addig a pillanatig, amikor szükség lesz rájuk. Egy nukleáris háború vastartalékaiként, ha az ismert katonai távközlési műholdak megsemmisülnének, a “feketéknek” kell a rakétaindítási és más katonai parancsokat közvetíteniük. Előfordult időnként, hogy a nagyobb csillagászati radarrendszerek felfedeztek egyet-egyet. Ilyenkor minden ország tagadta, hogy az övé lenne, és izgatott találgatások kezdődtek arról, hogy földön kívüli űrszerkezetet észleltek Föld körüli pályán. Mostanában, a második ezredfordulóhoz közeledve az ufókultusz újra erőre kapott.

— Az interferometriai mérések kizárják, hogy Molnyija-típusú, Föld körüli pályáról lenne szó, Arroway doktor.

— Egyre javul a helyzet. Akkor most nézzük meg alaposabban azokat a haladó impulzusokat. Mivel a kettes alapú, bináris aritmetika használatát is fel kell tételeznünk, áttette valaki tízes számrendszerbe? Tudjuk, hogyan követik egymást a számok? Persze, ezt most rögtön, fejben is megtehetjük… ötvenkilenc, hatvanegy, hatvanhét… hetvenegy… Nem prímszámok ezek?

A pult körül állók izgatottan felmorajlottak. Ellie arcán mély megrendülésről árulkodó kifejezés futott át, de vonásai nyomban utána józan óvatosságról tanúskodtak. Látszott rajta, nem akarja, hogy elragadják az érzelmei, fél, hogy hóbortosnak, tudománytalanul komolytalannak tartják.

— Rendben van, lássuk, hamarjában mit is összegezhetünk. A lehető legegyszerűbben próbálom fogalmazni. Kérem, figyeljenek, nem felejtek-e ki valamit. Van egy rendkívül erős, nem igazán monokromatikus jelünk. A szomszédos hullámsávokon egyetlen frekvencián sem hallható a szokásos zörejeken kívül más. A jel lineárisan polarizált, mintha egy rádióteleszkóp sugározná. A jel erőssége kilenc gigahertz körül van, a galaktikus rádiózörej-háttér minimuma közelében. Nagy hatótávolságú adásokhoz ez a frekvencia a legkedvezőbb. Megállapítottuk, hogy a sugárzás forrása sziderikus mozgásban van, nem úgy mozog, mintha valamely helyi adóból eredne, hanem az adás forrása a csillagok között van valahol. A NORAD azt közölte, hogy nem tudnak felfedezni semmilyen mesterséges űrobjektumot — sem sajátjukat, sem másét —, amelynek a helyzete megfelelhetne a sugárzás forrásáénak. Az interferometria amúgy is kizárja, hogy Föld körüli pályán lehetne az adás forrása.

— Steve nem az automata üzemmóddal, hanem kézi vezérléssel nézte meg az adatokat, és úgy látszik, hogy nem tréfás kedvű ökörködők táplálták be őket a komputerbe. Az égbolt épp megfigyelt részén van a Vega, egy az Al színképtípusú törpecsillag. Sajátmozgás-vizsgálatot kezdünk, hogy megállapítsuk, valóban a Vegára irányuló rálátási vonalunk mögött van-e a sugárzás forrása, és — menynyi idő is kell hozzá? — ha csak magunkra leszünk utalva, néhány hét múlva, ha viszont hosszú alapvonalú interferometriával csinálhatjuk, már pár órán belül megkapjuk a választ.

— Végül, úgy látszik, hogy amit fogunk, prímszámok hosszú sora, vagyis olyan számoké, amelyek csupán önmagukkal vagy eggyel oszthatók. Egyetlen csillagászati folyamat sem képes prímszámok sugárzását gerjeszteni. Ezért kimondhatom — a megfelelő óvatossággal, persze —, de mindannak alapján, amilyen információk eddig rendelkezésünkre állnak, igenis kimondhatom, hogy ez alighanem az igazi.

— De ha abból indulunk ki, hogy az üzenet valamely Vega-környéki bolygón kifejlődött fickóktól ered, mégis van egy probléma. Ugyanis nagyon gyorsan kellett volna kifejlődniük. A csillag egész eddigi élettartama mindössze vagy négyszázmillió év. Nem valószínű, hogy ez lenne a legközelebbi civilizáció. Ezért a sajátmozgás-vizsgálat eredménye rettenetesen fontos. De én még nem zárnám ki teljesen az ökörködés lehetőségét sem, alaposan ellenőrizni kell azt is.

— Nézze csak — szólalt meg a kvazárfigyelő csillagászok egyike a háttérben. Fejével a nyugati látóhatár felé intett, ahol halvány rózsaszín derengés jelezte, hogy ott nyugodott le a Nap. — A Vega pár óra múlva lenyugszik. Lehet, hogy Ausztráliában már felkelt. Nem hívhatnánk fel Sydney-t, és vehetnénk rá őket, hogy kezdjék figyelni, amíg még mi is látjuk innen?

— Kitűnő ötlet. Náluk még csak kora délután van. Együtt már lesz elegendő alapvonalunk a sajátmozgás-vizsgálathoz. Adják csak ide a kinyomtatott összegezést, leadom a szobámból faxon Ausztráliába.

Ellie magára erőszakolt nyugalommal otthagyta a pultok köré gyűlt társaságot, és visszament az irodájába. Gondosan becsukta az ajtót maga után.

A szentségit! — suttogta maga elé.

— Ian Brodericket kérem. Igen. Eleanor Arroway vagyok, az Argus projekttől. A dolog sürgős, vészhelyzet-féle. Köszönöm, tartom a vonalat… Helló, Ian? Lehet, hogy vaklárma, de fogtunk itt egy jelzést, ellenőrizniük kellene. Vagy kilenc gigahertzcel néhány száz hertzes sávon. Azonnal faxolom a paramétereket… Dolgoznak is kilenc gigahertzes vevővel? Ezt nevezem szerencsének… Igen, a Vega ott van a látómező kellős közepén. És úgy látszik, prímszám-impulzusokat veszünk… Igen, valóban. Oké, tartom a vonalat.

Megint egyszer azon bosszankodott, milyen elmaradott is az egész csillagászat. Még mindig nincs közvetlenül hozzáférhető adatbank-rendszerük. Már csak az is, amit az aszinkron távközlési hálózatnak jelentene…

— Figyeljen, Ian, amíg a teleszkóp megfordul, rá tudna pillantani egy amplitúdó-idő diagramra? Mondjuk, a kis amplitúdójú impulzusok legyenek pontok, a nagy amplitúdójúak meg vonások. Akkor… Igen, ez pontosan az, amit félórája egyfolytában látunk… Talán. Öt év óta ez most messze a legvalószínűbb, de még jól emlékszem, milyen bolondot csinált 74 körül a szovjetekből az a Big Bird műhold. Amennyire tudom, az amerikaiak a cirkálórakéták irányításához végeztek radaros magasságméréseket a Szovjetunió felett… Igen, amolyan domborzati térképet. A szovjetek meg körvevő antennákkal fogták őket, és képtelenek voltak megállapítani, az égbolt melyik részéről jönnek a jelek. Csak annyit tudtak, hogy ugyanazt az impulzussort kapják csaknem azonos időben minden reggel. Mivel az övéik biztosították őket arról, hogy nem valamilyen katonai adásról van szó, mi egyebet gondolhattak volna, mint hogy földönkívüliektől ered… Nem, a műholdadás lehetőségét már kizártuk.

— Ian, a nyakukba varrhatnánk, hogy figyeljék, amíg az égnek a maguk által belátható részén van? A VLBI-ről majd később. Megpróbálok beszélni más rádióobszervatóriumokkal is, olyanokkal, amelyek nagyjából egyenlő távolságra vannak egymástó) a hosszúsági körön, és megkérem őket, hogy kövessék, amíg megint feltűnik nálunk… Persze, de fogalmam sincs róla, sikerül-e Kínába telefonálnom… Príma. Nagyon köszönöm, Ian.

Ellie megállt az irányítóterem ajtajában — tudatos iróniával hívták így a helyiséget, bár a komputerek, márpedig nagyjában-egészében ők irányítottak mindent, máshol voltak —, nézte a csoportba verődött tudósokat. Lelkesen vitatkoztak a képernyőkön látható információkról, és egymást ugratva találgatták, mit jelenthetnek a jelek. Nem különösebben elegáns emberek, gondolta. A hagyományos értelemben nem is igen vonzóak. Mégis, van bennük valami, amitől fel kell figyelni rájuk. A hivatásában mindegyikük kiválót nyújtott, különösen a felfedezések terén. Tökéletesen feloldódtak a munkájukban.