Stanislaw Lem - Kiberiáda

— De tulajdonképpen miért nem tűnt el ez a sárkány, illetve ez a kitömött sárkánybőr, amikor egészen a csodaszintig csökkentettem a valószínűséget? — tudakozódott tovább Klapanciusz. Trurl kissé zavartan köhécselt.

— Óvatos voltam — magyarázta. — Végtére is idevetődhetett volna valami hülye vadász, például az a Bazil, hát belülre, a bőr alá antiprobabilisztikus ernyőket szereltem. De most gyere, maradt még odalent néhány zsák platina, az a legnehezebb, nem volt kedvem egyedül felcipelni. Soha jobbkor nem jöhettél volna, legalább segítesz…

Egyszer, hajnaltájban, mikor Trurl az igazak álmát aludta, házának kapuján olyan hevesen kopogtattak, mintha a jövevény be akarná törni az ajtót. Trurl felriadt, elhúzta a reteszt, és a pitymallatban gigászi cukorsüveghez vagy repülő piramishoz hasonló, roppant hajót pillantott meg. A kolosszus széles lejáróján zsákokkal megrakott tevék baktattak le hosszú sorban, a szurokfeketére festett, burnuszos és fátylas robotok pedig olyan gyorsan rakodták le a zsákokat a ház előtt, hogy az ámuló Trurlt hamarosan a duzzadó zsákok egyre magasabb, félkör alakú sánca vette körül; csak egy keskeny bejáratot hagytak ezen a falon. A résen csillagszemű, délceg elektrolovag lépett be, drágaköves mentében és kackiásan félrecsapott, radarantennás kalpagban. A radarszlán lenge bájjal ledobta köpenyegét, meglengette páncélkalpaglját, és zengő, de bársonypuha hangon megkérdezte: — Trurl úr őkegyelmességéhez, a gépek nemes mesteréhez van szerencsém?

— Igen, igen, én vagyok az… Tessék befáradni… Elnézést kérek a rendetlenségért… Nem számítottam önre, akarom mondani, még aludtam… — dadogta zavartan Trurl, gyorsan magára kapkodva holmi ruhafélét, mert rájött, hogy csak hálóing van rajta, és az is rég megérett már a mosásra.

Az előkelő lovag azonban nem látszott észrevenni Trurl hiányos öltözékét. Még egyszer meglengette kalapját, zúgó légörvényt kavarva büszke feje fölött, majd kecsesen belépett a házba. Trurl elnézést kért egy pillanatra, úgy-ahogy rendbe szedte magát, aztán kettesével véve a lépcsőfokokat, ismét lerohant az emeletről. Odakint közben megvirradt, és a kelő nap sugarai megcsillantak a fekete robotokon, akik álmatagon énekelve a régi, bús rabszolgadalt: „A bendzsó zokog, mágnesdob pereg…” — négyszeres sorfallal vették körül a házat és a piramishajót. Trurl ezt az ablakon át látta, mikor helyet foglalt vendégével szemben. A lovag rávetette gyémántfényű pillantását, majd így kezdett mondókájába: — A bolygó, amelyről hozzád jöttem, nemes géptervező uram, a legsötétebb középkor kellős közepén él. Ezért bocsássa meg kegyelmed, hogy álmában megzavartam, ilyen alkalmatlan időben érkezvén; hadd hozzam fel mentségemre, miszerint a fedélzeten semmi módon nem láthattuk előre, hogy nagyságod fényes bolygójának azon punktumán, ahol eme tiszteletre méltó ház áll, még az éjszaka uralkodik, távol tartván a nap lángzó sugarait.

Megköszörülte a torkát — mintha orgonabillentyűkön futott volna végig egy kéz —, és folytatta: — Az én uram küldött hozzád, őfelsége Proton király, Argentária és Platinária bolygók uralkodója, Logaringia fejedelme, Luszter és Buszter császára, Monócia, Biócia, Poliócia és Bergengócia nagyhercege, Ciszlallia, Transzlallia és Fortranszlia grófja, Fura és Bura őrgrófja, Mindália, Hiperónia és Csingiling bárója, továbbá Metera, Hetera, Etera és Caetera örökös ura, hogy az ő nevében meghívjam kegyelmedet országunkba, forrón várt megmentő gyanánt, minthogy egyes-egyedül kegyelmed tud bennünket megszabadítani az országos bajtól, melyet őfelsége, Bezsongár királyfi szerencsétlenszerelme zúdított reánk.

— De hát én… — kezdte gyorsan Trurl, ám a lovag, kecses kézmozdulattal tudatva, hogy még nem fejezte be, így folytatta bársonyosan zengő hangján: — Hálából azért, ha kegyeskedsz bajunkat meghallgatni, hozzánk elfáradni és az államunkat sújtó szerencsétlenséget tőlünk eltávoztatni, őfelsége, Proton király olyan kegyekkel árasztja el mérnökségedet, hogy élted végéig nem győzöl csodálkozni rajta. Többek között jó előre, vagy mint újmódi szóval mondják, előlegként ezennel kinevez téged — itt a lovag felállt, kardot rántott, és a továbbiakban minden szónál Trurl vállára ütött, úgyhogy a szegény mérnök majd leesett a székről — Galvádia, Kriptónia, Argónia és Xenónia címzetes hercegének, Pimezon és Mümezon örökös grófjának, Kondolonda és Pratalaxia komturjának, továbbá Andola és Mandola márkijának, Fluxia és Truxia rendkívüli kormányzójának, nemkevésbé a mendita rend generálisának, valamint Ingyom és Bingyom hercegségek Fő Alamizsnaszedőjének, amely méltóságok viselőjét megilleti a boldogító kiváltság, hogy reggeli felkelésnél és estéli nyugovóra térésnél huszonegy ágyú díszlövése köszönti, ebéd után szuperfrekvenciás fanfárral üdvözlik, viselheti a Nehéz Infinitezimális Keresztet és a Többsoros Ében Perpétuációt dupla aranyozással. Kegye további jeléül uram és királyom ama csekélységeket küldi, amelyekkel nemes házadat körülvenni bátorkodtam.

Csakugyan, a zsákok már egészen elfogták a napfényt, a szoba félhomályba merült. A lovag befejezte szónoklatát, de ünnepélyesen fölemelt karjait nem engedte le, talán csak feledékenységből, mivel most már hallgatott, amíg Trurl meg nem szólalt: — Nagyon hálás vagyok őfelségének, de hidd el, uram, a szerelmi ügyek nem tartoznak az én… — Itt abbahagyta, mert a lovag unszoló tekintete gyémántsziklaként nyugodott rajta. — Nos — tette hozzá sóhajtva —, szíveskedjék talán elmondani, miről van szó…

A követ bólintott.

— Egyszerű a dolog, nemes uram! Trónörökösünk szíve lángra gyulladt a fényes arcú Amandina iránt, aki Aurária uralkodójának egyetlen leánya. Ez a birodalom szomszédos a miénkkel, de országaink között ősi ellenségeskedés dúl, és midőn felséges urunk a királyfi szüntelen unszolására Negác császárhoz fordult, hogy a szépséges Amandina kezét egyetlen fia számára megkérje tőle, kosarat kapott. Azóta eltelt harmadfél esztendő, a királyfi szemlátomást a sír felé hanyatlik, és nem találunk gyógyírt, amely egészségét visszaadná. Nincs tehát más reményünk, mint a te fénylő bölcsességed, nagyságos mérnök uram!

E szavakkal mélyen meghajolt a büszke lovag. Trurl megköszörülte a torkát, futó pillantást vetett az ablak előtt felsorakozott, termetes harcosokra, majd kissé bizonytalan hangon így szólt: — Nem tudom, képes leszek-e… de ha a király így kívánja…

akkor én… természetesen…

— Ez a beszéd! — kiáltott a lovag, s összecsapta tenyerét, hogy csak úgy zengett. Tizenkét éjfekete dragonyos lépett a szobába, felkapták Trurlt, és vállukon vitték a hajó fedélzetére, huszonegy üdvlövés dördült, felvonták a függőhidat, és a hajó méltóságteljesen lengő lobogókkal az égbe emelkedett.Útközben a lovag, aki egyébként a király főpáncélőre volt, részletesen elbeszélte Trurlnak a királyfi romantikus és szomorú szerelmi históriáját. Mikor megérkeztek, ünnepélyesen fogadták őket, a tömegek ujjongása közepette vonultak végig a zászlódíszbe öltözött fővároson, majd a mérnök munkához látott. Munkahelyül a pompás királyi parkot választotta; itt állott a Merengés Temploma, ezt három hét alatt különös szerkezetté alakította át, tele áramkörökkel, huzalokkal és villogó képernyőkkel. Aztán elmagyarázta a királynak gépe műszaki jellemzőit. Az Erotron, másnéven Poligamizátor működési elve egyszerű: aki belép a készülékbe, egy csapásra megismeri az egész kozmosz minden nőnemű egyedének bűbáját, varázsát, szépségét, gyengéd suttogását, csókjait és ölelését. Az Erotron teljesítménye hatszáznegyven megaszex, a feszültség kétszázhúsz libid, a szenvedélyemisszió nyolcvanhat kiloamor. A központi smárolóegység kapacitása harmincezer afrodyte (mint ismeretes, az amorizáció egysége az afrodit és az afrodyte). Trurl hosszan fejtegette a királynak, hogy mire való az őrületszűrő, a kimeneti és bemeneti smároló, az ajzóegység és a villámcsapás-automata, amely a hirtelen szerelmesítő tér elve alapján működik. Beszélt az operatív és háttér-amóriákról, a közvetlen hozzáérésről és a ripsz-ropsz áramkörökről. Megmutatta a kiegészítő egységeket: a gyorsflörtölőt, az udvarlásreduktort, a fűzéserősítőt, meg az üvegfülkében levő mérőműszereket, amelyeken pontosan meg lehet figyelni a kiszerelmesítő kezelés lefolyását. Elmondta, hogy a statisztikák szerint az Erotron a szerelmi téboly eseteinek kilencvennyolc százalékában tartós, jó eredményt biztosít, tehát nagy az esély a királyfi megmentésére.