Frank Herbert - A Dűne

Здесь есть возможность читать онлайн «Frank Herbert - A Dűne» весь текст электронной книги совершенно бесплатно (целиком полную версию без сокращений). В некоторых случаях можно слушать аудио, скачать через торрент в формате fb2 и присутствует краткое содержание. Город: Budapest, Год выпуска: 1987, ISBN: 1987, Издательство: Kozmosz Fantasztikus Könyvek, Жанр: Фантастика и фэнтези, на венгерском языке. Описание произведения, (предисловие) а так же отзывы посетителей доступны на портале библиотеки ЛибКат.

A Dűne: краткое содержание, описание и аннотация

Предлагаем к чтению аннотацию, описание, краткое содержание или предисловие (зависит от того, что написал сам автор книги «A Dűne»). Если вы не нашли необходимую информацию о книге — напишите в комментариях, мы постараемся отыскать её.

Az Impérium tízezer éves békéjét veszély fenyegeti. A lakott planéták ezreit összefogó, feudális birodalom egymásnak feszülő erői — a császár, a rivalizáló Nagy Házak és az Űrliga — mind egy kietlen sivatagbolygó köré gyűlnek, hogy eldöntsék, ki birtokolja az óriási homokférgek és pusztító viharok által uralt világot. Ez ugyanis az egyetlen hely az univerzumban, ahol megtalálható az űrutazáshoz elengedhetetlen, tudattágító hatású fűszer, a melanzs. A hűbérbirtokért megütköző seregek csatájában felülkerekedő ház győzelme azonban nem lehet teljes, mert a mély sivatagban felbukkan egy próféta, aki mögött felsorakoznak az eddig lakatlannak hitt terület népének fanatikus légiói… Frank Herbert klasszikus regénye négy évtized alatt sem veszített népszerűségéből. Jelen kiadás egy új novellával gazdagodott, melyet Herbert irodalmi örökösei tettek hozzá A Dűne történetéhez.

A Dűne — читать онлайн бесплатно полную книгу (весь текст) целиком

Ниже представлен текст книги, разбитый по страницам. Система сохранения места последней прочитанной страницы, позволяет с удобством читать онлайн бесплатно книгу «A Dűne», без необходимости каждый раз заново искать на чём Вы остановились. Поставьте закладку, и сможете в любой момент перейти на страницу, на которой закончили чтение.

Тёмная тема
Сбросить

Интервал:

Закладка:

Сделать

A bankár közben hátralökte a székét, gyilkos tekintettel meredt Paulra.

Kynes szólalt meg:

— Mindenki csak a saját felelősségére heccelheti az Atreideseket.

— Az Atreideseknél az a szokás, hogy sértegetik a vendégeiket? — csattant föl a bankár.

Mielőtt Paul válaszolhatott volna, Jessica előrehajolt és odaszólt:

— Jó uram! — Közben azt gondolta: Ki kell derítenünk, miben mesterkedik ez a Harkonnen-lakáj! Paul a célpontja? Egyedül van?

— A fiam közszemlére tesz egy inget, és te rögtön magadra vennéd? — kérdezte Jessica. — Micsoda meglepetés! — Kezét lecsúsztatta a lábszárára csatolt kriszkésre.

A bankár villogó tekintete Jessica felé fordult. A többiek tekintete is Jessicára ugrott. Jessica látta, hogy Paul feltűnés nélkül hátrább tolja a székét, hogy könnyebben fel tudjon pattanni. A fiú felfogta a jelszót: közszemle. „Harcra készülj!”

Kynes fürkésző pillantást vetett Jessicára, aztán szinte észrevehetetlen mozdulattal intett Tueknek.

A csempész talpra ugrott, fölemelte a kupáját.

— Majd én mondok pohárköszöntőt — szólalt meg. — Az ifjú Paul Atreidesre, akinek a teste még ifjúi, de a lelke már férfilélek!

Miért avatkoznak bele? kérdezte magában Jessica.

A bankár most Kynesra meredt, és Jessica látta, hogy ismét kiül az arcára a rettenet.

Az emberek sorra a szájukhoz emelték a kupákat az asztal körül.

Úgy táncolnak, ahogy Kynes fütyül, gondolta Jessica. Értésünkre adta, hogy Paul mellett áll. Mi a hatalmának a titka? Semmi esetre sem az, hogy ő a Változás Bírája. Az időleges. És az sem, hogy közhivatalnok…

Elvette a kezét a kriszkés markolatáról, Kynes felé emelte a kupáját, a férfi viszonozta a gesztust.

Csak Paul és a bankár — ( Su-su! Micsoda hülye becenév! gondolta Jessica) — nem ivott. A bankár nem vette le a szemét Kynesról. Paul maga elé nézett.

Pedig jól intéztem, gondolta Paul. Miért szóltak bele? Lopva a mellette ülő férfivendégekre pillantott. „Harcra készülj?” Ki ellen? Az ellen a nyamvadt bankár ellen aligha!

Halleck megmozdult, aztán megszólalt, mintha csak a levegőnek beszélt volna, a vele szemben ülők feje fölé intézve a szót:

— A mi társadalmunkban nem érdemes sértődékenynek lenni. Gyakran az öngyilkossággal egyenértékű. — Ránézett a cirkoruhagyáros mellette ülő leányára. — Nem gondolod, hölgyem?

— De, igen. Ó, nagyon is — mondta a lány. — Túl sok az erőszak. Már rosszul vagyok tőle. És nagyon sokszor senki nem akar megbántani senkit, mégis hullanak az emberek! Semmi értelme!

— De semmi ám — mondta Halleck.

Jessica látta, hogy a lány szinte tökéletesen játszotta el a kis jelenetet, és rájött: Ez az üresfejű kis nőszemély nem egy üresfejű kis nőszemély! Aztán arra is rájött, honnan fúj a szél, és megértette, hogy Halleck is rájött már. Azt tervezték, hogy a lány révén fogják meg Pault! Jessica megkönnyebbült. Alighanem a fia vette észre ezt először — anyai tanítómestere nem mulasztotta el kioktatni erről a kézenfekvő csapdáról.

Kynes megszólította a bankárt:

— Itt volna az ideje még egy bocsánatkérésnek!

A bankár erőtlen mosollyal Jessica felé fordult.

— Úrnőm — mondta —, sajnos túl sokat fogyasztottam a borodból. Erős italt szolgálnak fel az asztalodnál, nem vagyok hozzászokva.

Jessica kihallotta a gyilkos indulatot a nyájas hangból. Hasonló nyájassággal válaszolt:

— Amikor idegenek először vannak együtt, nagy engedményeket kell tenniük a szokások és ismeretek különbözőségének.

— Köszönöm, úrnőm — mondta a bankár.

A cirkoruhagyáros sötét hajú társnője előrehajolt, és odaszólt Jessicának:

— A herceg azt mondta, itt biztonságban leszünk. Nagyon remélem; ez nem jelenti azt, hogy megint harcok lesznek!

Nem magától tereli ebbé az irányba a társalgást, gondolta Jessica.

— Valószínűleg semmi jelentősége az egésznek — felelte a nőnek. — De mostanában sajnos rengeteg apróságot kell személyesen intéznie a hercegnek. Amíg tart az ellenséges viszony az Atreidesek és a Harkonnenek között, nem lehetünk elég óvatosak. A herceg kanlyt esküdött. Természetesen halálfia minden Harkonnen-ügynök az Arrakison. — Ránézett a Ligabank képviselőjére. — És az Egyezmény természetesen támogatja ebben. — Kynes felé fordult. — Nem így van, dr. Kynes?

— De, pontosan így — helyeselt Kynes.

A cirkoruhagyáros finom mozdulattal visszahúzta társnőjét. A nő ránézett, aztán azt mondta:

— Azt hiszem, most már tényleg eszem valamit. Kaphatnék abból a madárételből, amit az előbb szolgáltak fel?

Jessica intett egy szolgának, aztán a bankárhoz fordult.

— Te, jó uram, az előbb a madarakról és a szokásaikról beszéltél. Olyan sok érdekesség van az Arrakison! Mondd csak, merrefelé található a fűszer? Mélyen behatolnak a fűszervadászok a sivatagba?

— Ó, dehogy, úrnőm — mondta a bankár. — Nagyon keveset tudunk az úgynevezett mély sivatagról. És a déli területekről szinte semmit.

— Egy mendemonda szerint a déli vidéken egy hatalmas fűszertelér található, az úgynevezett Anyatelér — mondta Kynes —, de gyanítom, hogy csak a termékeny fantázia szülte egy dal kedvéért. Néhány merész fűszervadász azért be-behatol az egyenlítői övezet peremvidékére, de ez rendkívül veszélyes — a tájékozódás bizonytalan, gyakoriak a viharok. A veszteségek drámaian növekednek, ahogy a Pajzsfaltól távolodunk. Talán, ha lenne egy időjárás-figyelő műholdunk…

Bewt fölnézett, tele szájjal szólalt meg:

— Azt beszélik, a fremenek nyugodtan járnak-kelnek ott is, eljutnak mindenhová. Állítólag még a délvidéken is fölkutatják a szivatokat, meg a szipkutakat.

— Szivatokat, szipkutakat? — ismételte meg kérdően Jessica.

Kynes gyorsan közbeszólt:

— Mesebeszéd, úrnőm! Más bolygókon vannak ilyenek, nem az Arrakison. A szivat olyan hely, ahol a víz feljön a felszínre vagy a felszín közelébe, csak le kell ásni bizonyos felismerhető pontokon. A szipkút olyan szivat, ahol az ember egy ledugott szalmaszálon át ihat… így beszélik.

Ámítás van a hangjában, gondolta Jessica.

Miért hazudik? tűnődött Paul.

— Milyen érdekes — mondta Jessica. Magában azt gondolta: „Így beszélik, azt beszélik…” Milyen furcsa ez az állandó kitételük! Ha tudnák, mennyire árulkodik a babonáknak való kiszolgáltatottságukról!

— Hallottam, van egy mondásotok — szólalt meg Paul —, hogy a jó modor a városból jön, a bölcsesség a sivatagból.

— Sok mondás járja az Arrakison — mondta Kynes.

Mielőtt Jessica föltehette volna a következő kérdést, egy szolga hajolt le hozzá egy levéllel. Jessica fölnyitotta, látta a herceg írását, a titkos jeleket, átfutotta.

— Bizonyára mindannyian örömmel halljátok mondta —, hogy a hercegünk ezúton üzeni, megnyugodhattok: rendeződött a probléma, ami elszólította. Megtalálták az eltűnt légivagont. A legénység közé beférkőzött Harkonnen-ügynök a hatalmába kerítette a gépet, és elrepült vele egy csempészbázisra, abban a reményben, hogy ott túladhat rajta. A bűnözőt és a légivagont is átadták nekünk. — Odabólintott Tueknek.

A csempész visszabólintott.

Jessica összehajtogatta a levelet, bedugta a ruhája ujjába.

— Örömmel hallom, hogy nem került sor nyílt összetűzésre — mondta a bankár. — Az emberek annyira remélik, hogy az Atreidesekkel a béke és a jólét köszönt be az Arrakison!

Читать дальше
Тёмная тема
Сбросить

Интервал:

Закладка:

Сделать

Похожие книги на «A Dűne»

Представляем Вашему вниманию похожие книги на «A Dűne» списком для выбора. Мы отобрали схожую по названию и смыслу литературу в надежде предоставить читателям больше вариантов отыскать новые, интересные, ещё непрочитанные произведения.


Frank Herbert - The Godmakers
Frank Herbert
Frank Herbert - The Green Brain
Frank Herbert
Frank Herbert - High-Opp
Frank Herbert
Frank Herbert - Les enfants de Dune
Frank Herbert
Frank Herbert - Les yeux d'Heisenberg
Frank Herbert
Frank Herbert - Il cervello verde
Frank Herbert
Frank Herbert - Children of Dune
Frank Herbert
Frank Herbert - Dune Messiah
Frank Herbert
Frank Herbert - Oczy Heisenberga
Frank Herbert
libcat.ru: книга без обложки
Frank Herbert
libcat.ru: книга без обложки
Frank Herbert
libcat.ru: книга без обложки
Frank Herbert
Отзывы о книге «A Dűne»

Обсуждение, отзывы о книге «A Dűne» и просто собственные мнения читателей. Оставьте ваши комментарии, напишите, что Вы думаете о произведении, его смысле или главных героях. Укажите что конкретно понравилось, а что нет, и почему Вы так считаете.

x