StaVl Zosimov Premudroslovsky - NAPBAN. Humoros igazság

És ebben az időben a kandeikában, ahol a gop-társaság korábban csörögött, és most az ablaktörlők a másnaposságból felébredtek, látták, hogy az egyik leltár hiányzik vagy hiányzik, megnőtt a lába és elmenekültek, elkezdték a telket készíteni a tolvaj vagy a lábai leleplezéséhez. Átadva a múlt hétvégén maradt palackokat, felszedték a “Hópehely” nevű mosószert, és a WC-vel való vízzel való hígítás után, a csap hiánya miatt, a csővezeték javításával összefüggésben lassan elkezdtek inni, és snack-maradványokat fogyasztottak, amelyeket tegnap felvettek a szeméttárolóból. hívott – öböl és nagyon savanyú.

Délre közeledett. Madam Tumor, aki az elítélt lány dalát sípolta, visszatért a gyertyához, egyik kezében leltárt készített, a másikban zsákot alumínium doboz sörrel és palackokkal. Anélkül, hogy bármit is elgondolkodott volna vagy gyanította, kinyitotta az ajtót és belépett a kandeikába, szemben a sorsával…

Az elején oldalsó pillantásokkal találkozott vele.

– Nos, mi van? – Először egy horrorkoncert, egy fekete özvegy, aki a múltban meggyilkolta három férjét, a 15 éves gyilkosok övezetében ülve, Kampuchea névvel és állampolgárság szerint – Kalmyk elülső fogak nélkül.

– Mi van? – kissé megijedt és zavartan megkérdezte Tumor asszonyot, és tette a leltárt a helyére.

– Mi, mit? – határozottabban hozzátette a hahal becenevét – Balamut nyílt tuberkulózis formájában. – A seggbe szar, nem forró??

– Találva az ütközés okát – mondta Tumor asszony. – Megtisztítottam a területet.

– És hogyan? – kérdezte a képregény drámája harmadik karakterét, akit Fraer beceneve – Fox.

– Minden tiszta?! – mondta.

– És kibaszottunk! – Ugatott Kampuchea. – Ez nem a te dolgod, nem fogod elviselni, nem asszimilálódott a vödörbe, de, kurva??

És elmegyünk: eleinte szörnyűen megverték, lábbal és ököllel rúgtak. A bejárat után a tárgyak elmentek: három hőmérő, megtört a szájüregében, két ütés egy fejlövével egy kislányra, súlyos vágások rózsával egy törött szem- és arcpalackból, hét késseb a testben késsel, a sör palackok törése egy kalapáccsal, amelyet belenyomtak az intimitás obszcén helyein kezdve. És miközben sikerült énekelni egy “hópehelyet” és pirítósokat készíteni. Végül, a megfojtást követően, az élettelen teste behúzódott az öbölbe, de egy szomszéd találkozott, és titokban hívta a rendőrséget és a mentőt.

Reggelig ököllel kihallgatták a rablás okát, és reggel vitték őket egy tárgyalást megelőző fogva tartási központba, és Madame Tumort az orvosok kiszorították. Most sétál a Csernyihszovszkij metróövezetben, sípol, beszél az istenekkel és sokat iszik. A kitartó kiderült, hogy a kemény portások barátja. És egy másik kandeikában általában egy házastárs asszonya erőszakos erőszakos cselekedete miatt fiai kalapáccsal és késsel megbüntették a portárokat, hogy az egyik szemükre nézzenek, és a másikra tollat tegyenek, a többiek pedig kalapáccsal a fejükön menekültek el. És ez újév este történt, de ez Sodoma és Gomorrah újabb éneke…

Ebben a nyomorult bombázóban, a hajléktalanok otthona alatt, a Sinopskaya 26. töltésen, RBOO “Nochlezhka” néven, nemcsak bűnözők, tokenek, Cukchi és három ukrán volt, vagyis a Donyecki térség lakói. Az ukránok többi része Bandera fasiszta, de ott éltek az ortodox egyház két szerzetese is, akik már belefáradtak az Istenbe vetett hitbe, és úgy döntöttek, hogy tartják a nyári szünetet az engedelmesség ebédjéből és néhány világi kísértés tilalmából, és természetesen betartják a cölibátus fővacsoráját, tonerrel adva. Természetesen, éjjel titokban másoktól, egymás seggfejébe vették az ujjaikat, és nyilvánvalóan nem kellett törölniük ezt a vacsorát, mert az egyes testrészek nem álltak az ágyék területén. Szentpétervár város Alekszandr Nevszkij Lavra kolostorából elmenekülve szándékosan elfelejtették a törvényi törvényeket, és engedelmeskedtek a világi törvénytelenségnek: dohányozták, gúnyolódtak, megesküdtek, és végül, lefekvés után, megbántak Urukkal. Természetesen megérthetők voltak, mert Seraphim atya már húsz éve, a szovjet idők emlékezetétől kezdve szerzetes volt, sőt még a zónában ült, bűnözők, vallásos meggyőződések miatt. És Fion apja kevesebb, mint tizenkét éve szolgált a szent mezõn, de csak az utóbbi idõben kapta meg ezt az extravagáns szeráf szertelt, a kijevi Pechersk Lavrától, ahonnan a tanácsba ültették, és kolostorok és templomok környékén sétálgatni kezdett. Amint Seraphim többször elmondta, hogy lelke már régóta a mennyben van, de a test még mindig nem tud megnyugodni és meghalni. És minden este ezt az órát várt, lefekvés előtt imádkozott. Istenük nyilvánvalóan megértette, hogy nem vasak, mert imádták a cölibátus fővacsoráját, nem indították el, és általában nem figyeltek a nőkre az intimitás iránt. Pénzüket munkás nélkül költötték el, és eltűntek, ahogy jöttek.

Nochlezhka-ban azonnal hamis barátokkal, ivó társakkal, és a szerzetesek fogságban váltak bizonyos parazita paraziták fajtájává, akik rabszolgává tették a fogyatékossággal élőket és az idős embereket, valamint a tehetetlen szegény embereket, akik velük azonosak. napi megvesztegetésük. A szerzetesek azonban fokozatosan figyelmen kívül hagyták ezt a freebie-t, és úgy döntöttek, hogy megváltoztatják a kapcsolatok körét és az éjszaka eltöltésének helyét, kapcsolatba léptek velem és éjszakát töltöttek az Alexander Nevsky Lavra szeminárium kolostorának alagsorában, ahol Aleksashka Nevzorov egyszer tanulmányozta. Még nem vesztettem el az utcai harc képességeit és tapasztalatait, és különleges voltamat élveztem a tolvajok körében. Torony nélkül hívtak, és néha nem mertek vitatkozni. Röviden: Seraphimmal és Fionával, akik meghallgatták Seraphimot és Fionát, akik valóban tudtak hatalmamról, nem pedig pletykák alapján, a kommunikációról és a keresetekről, körültekintően egyetértettem. A lényeg az volt, hogy egyfajta biztonsági pénztárca voltam. Felsőruhába öltözve bementek bármelyik üzletbe, és állítólag előző napon felajánlották, hogy imádkozzanak rokonuk egészségének érdekében, és elhagytak néhány Pszkov-barlangot. Egy név ismét húsz rubel értékű volt. A pénzt átutalták nekem, és a kazán székesegyházban vett bevételeket imádságuk alatt égették el. Én, ellentétben polgári ruhákkal, de szakálllal. Ezt akkor tették meg, ha a zsaruk ránk ragadtak, akkor olyan vagyok, mint a baloldali, és nincs jelen centük a jelenlétükben. És minden tökéletesen ment. Azon a napon, amikor “aprítottuk”, vagyis éppen így nem kaptunk mintegy ezer rubelt, és munka után kóborolunk a kocsmák körül, ahol száz grammot töltöttünk, és részegbe lépett a disznó megjelenéséig. És elmentek a cellájukba, a szemináriumi szállóba, az Alexander Nevsky Lavra-ban, jól táplált és részeg, boldog és fáradt, az elmúlt naptól kezdve, de az út haza volt veszélyes és nehéz. Különböző módon ébredt, ez történt a méregtelenítő központban. És itt már megint részegbe vittünk minket a rendőrségre. Fiona teljesen zsibbad. Vékony, nagyon kedves, jól olvasott és naiv. Az arca, különösen a részeg arckifejezése olyan volt, mint egy tompa szemű, ferde szemmel látott kos. A szeráf éppen ellenkezőleg, ferde és kövér, mint egy disznó, mohó és ravasz. Állandóan keresni kellett, egészen a végbélnyílásig, ahol a heroint, a kokaint és a gyomokat általában elrejtik. Igaz, Fiona apja a végbélnyílásba lépett be, ő pedig természetesen mindenki keresésének kezdeményezője volt, természetesen, kivéve engem, mert nekem volt pénzem, és a lejtőn vagy a májon vághattam le, a szavaimba vetett bizalom és hit miatt, így ők is mindig is hittek a sajátosságomban. És a bankjegyek felfedezése után Seraphim atya megbánta a bocsánatot, és térdre térdelve bocsánatot kért, és meglepetten azon tűnődött, hogy miként gördültek be egymásba: