Mór Jókai - Egy magyar nábob

Most már, ha a regényíró alakokat keres, kikben az üres álmíveltség divathőseit vagy a durva, parlagi, borzas jellemeket mutassa be, kénytelen értök a régen múlt időkbe visszamenni. Amonnét ma csak a valódi míveltséget s az ősszokásokból csak a valódi honfiúságot látjuk elfogadva; s egyik által sem leszünk sem mi magunk, sem mások előtt nevetségesekké. Vannak-e még a jelenben mintaképei e torzalakoknak? Nem hiszem, és nem állítom; annyi bizonyos, hogy engemet még senki sem támadott meg, aki magában Abellinóra vagy Kutyfalvi Bandira ismert volna.

Az öreg nábob jellemében osztálya nyers hibáit szándékoztam visszaadni, miket jókori nevelés és korszerű míveltség mindmegannyi erényekké lett volna képes átvarázsolni; de unokaöccse jelleméhez nem találtam semmi szépíteni, semmi kiengesztelni valót. Az ő botlásai nem hibák, hanem bűnök. Embernek rossz, hazafinak jellemtelen, szeretőnek aljas, férfinak nyomorult, tekintélynek esztelen, úrnak — önhibája miatt — koldus. Egy kimenthető betű nincsen rajta. Megvetés, kigúnyoltatás e földi jutalma.

E végszó megírásával azért késtem, hogy barátaim (komolyan értve a szót) véleményét és illető megrovásait elébb meghallhassam, s szólhassak művem hibáiról.

Rosszallják, hogy az első kötet, tehát a regénynek egynegyed része, csupa epizódokból áll. Én magam sem találok számára mentséget; hanem azt hiszem, hogy ez aránytalanság talán minden irányregénynél megvan, ahol a társadalmi eszméknek keresztülvitele felszabadít a művészi formák alól. A mesét illetőleg tulajdonképpen az egész első kötet egészen el is maradhatott volna, ha alakjaim jellemzésére okvetlenül nem szükségeltetnék.

Nem helyeslik, hogy két nagy nevet beleszőttem e regénybe, kiknek azután nem adtam szerepet. Én e két jellemet valódi mítoszi alaknak tartom társadalmunk történetében, kiket mellőzve magyar irányregényt azon időkből senki hálátlanság és ismeretlenség vádja nélkül nem írhat, mint nem írhattak hőskölteményt a római írók Mars és Minerva nélkül; a különbség csak az, hogy rólok csupán valót szabad írni, s költői alakokul felhasználni azon századnak, melyben éltek, tiltja a méltó kegyelet.

Némi anakronizmusokat hallék megjegyeztetni, miknek megrovását köszönettel fogadva, iparkodtam e második kiadásban kiigazítani.

A nyelv ellen tett észrevételek, miszerint nagyon sokszor használom az idegen szavakat. Erre, ha tréfálni akarnék, azt mondhatnám, hogy annyira bele voltam merülve azon kor tanulmányozásába, hogy még nyelve is rám ragadt, hanem e vád egyéb műveimet is illeti, tehát kénytelen vagyok egész őszintén megvallani, miszerint én a végletekig vitt purizmust azért nem szeretem, mert újabb időkben avatatlan, a nyelvek összehasonlított jellemét nem értő nyelvészek annyira elszaporították a rossz új szavakat nyelvünkben, hogy kénytelen vagyok a régieket visszakérni s használatban tartani mindaddig, míg a magyar tudós társaság nagy szótára elkészül, melyben valódi értelmű, kifejező és magyar hangzású műszavakat fogunk találhatni, aminőket Czuczor, Széchenyi és Szemere Pál tudtak helyettesítni; természetesen itt nem tudományos műszavakat s nem azoknak alkotóit értettem, mert azokat szeretem úgy, ahogy vannak; s szent borzalommal emelek kalapot a vegytani műszavak rejtelmes kongása előtt.

Végre bocsánatot kérve szíves olvasóimtól hosszadalmasságomért, kérem derék műítészeinket, vegyék bonckés alá szerény művemet, s ami hibáit még én nem ismerem, legyenek szívesek felfedezni. Tanulni nem szégyen, és én szeretem tudni halottaimról, hogy miben haltak meg.

Pesten, 1858. március 3-án.

Actaeon (Aktaión) — Arisztaiosz fia a görög mitológiában; mikor vadászat közben meglátta a nimfák között fürdő Artemiszt, ez őt szarvassá változtatta, mire saját falkája széttépte

ad vocem — a szóhoz (ti. kapcsolódva), erről jut eszembe

affreuse alliance — borzasztó, szörnyű szövetség

alarmíroz — felriaszt

allegro — gyors ütemű zenemű

alterál — zavar, nyugtalanít, felizgat

amalgamáz — vegyít, kever

amalgamizált — itt: kevert, vegyes

amaránt — rókafark nevű, egy évig élő, trópusi eredetű, sötétvörös, fürtös virágú dísznövény

amerikai szék — hintaszék

à part — félre

angolkert — természeti táj hatását keltő díszpark

Apollo — ókori napisten, a művészetek pártfogója

atelier — műterem

Bacchus — a bor és a vidámság istene az ókori görög és római mitológiában

balanszíroz — egyensúlyoz

banquier — bankár

bas-bleu — kékharisnya, tudálékos nő

battéria — ágyúüteg, ágyú

beauty — szépség

belle alliance — szép szövetség

Belle-Alliance — helység Belgiumban, róla nevezték el a poroszok a waterlooi csatát

Boulevard des Italiens — a párizsi nagy körút egy része

brütet — 1. kotlik, költ 2. tépelődik

cadet — ifjabb, fiatalabb

casta diva — szűzi istennő, híres ária Bellini Norma c. operájából

C’est bien fatal — Ez nagyon végzetes

chapeau bas-jával — levett kalappal

chère nièce — kedves unokahúg

chère voisine — kedves szomszédnő

chiméra — oroszlánfejű, kígyófarkú, kecsketestű, tűzokádó szörnyeteg az ókori görög mitológiában; itt: szenvedés, kín

cicisbeo — házibarát, szerető, férjes asszony állandó kísérője

confuse — zavart, szórakozott, zavarba hozott, konfúzus

convenant — megfelelő, alkalmas

crève-coeur — szívfájdalom, keserűség

cula — rongy, ringyó, szajha

csáté — nedves helyen növő sásféle növény

Danaé — Akrisziosz király leánya a görög mitológiában; atyja elzáratta, mert a delphoi jós azt jövendölte, hogy ha Danaénak fia születik, az meg fogja őt ölni; Danaé Zeusztól aranyeső képében nemzett fia, Perszeusz akaratlanul valóban agyonütötte Akriszioszt

Diána — vadászat istennője, a női erény védelmezője a római mitológiában

dichtet — 1. ábrándozik, 2. verset ír

eleuszi misztérium — Démétér, Perszephoné és Dionüszosz titkos kultusza, rejtelmes istentisztelet, a görög vallás legrégibb megnyilvánulása Attikában, Athén mellett

en garde — vigyázzban, éberen

epitheton — jelző

Erisz — a viszály istennője az ókori görög mitológiában; ő dobta Péleusz és Thetisz lakodalmán “a legszebbnek” feliratú aranyalmát az istennők közé; a civakodó istennők kölcsönösen megvesztegették a döntőbírának felkért Pariszt, aki szép Heléna elnyeréséért Aphroditének ítélte az almát; ezzel maga és honfitársai fejére vonta a csalódott Héra és Athéné bosszúját

établíroz — itt: letelepedik

examen — vizsga

ex nobili officio — nemesi kötelezettségből

faute de mieux — jobb híján

fölequipíroz — felszerel, ellát

feuilletonista — hírlapi tárcaíró

garde des dames — nők kísérője

ghibellin — a császári hatalom híveinek pártján levő személy Olaszországban a pápa és a német-római császár közötti háborúskodás idején