Michael Lackner - Visszatérés

- S ez hogy jön ide? – vágott közbe Hammersmith. – Ez az ember már régóta halott lehet, nem valószínű, hogy ezt a bombát, ami nem robbant fel Petersburgban, ő készítette volna. Biztos véletlen egybeesés.

- Az is lehet, de én a véletlent itt kizárnám. Ezt a Nagy nevű embert a második világháború végén az oroszok elfogták és elvitték egy kis munkára, azaz, ahogy oroszul mondják „malenkij robotra”. Abban az időben minden munkára fogható férfit Budapesten összeszedtek az oroszok: nem igazán érdekelte őket, hogy ki kicsoda: szökött katona, partizán vagy nyilas. Többségük aztán eltűnt a nagy büdös Szovjetunióban, ahogy ez a Nagy nevű ember sem került haza a későbbiekben. Nem tudjuk, mi történt vele.

- Akkor nincs tovább a történet – állapította meg Peter.

- De, talán mégis van folytatása – állhatatoskodott Jack. – A nyolcvanas években, amikor az oroszok után bevonultunk Afganisztánba, több bombatámadás érte az amerikai katonai konvojokat. A zöld-sárga fonott zsinór, mint a bombák összeszerelésekor alkalmazott módszer itt is előkerült, és a támadások eredményességi mutatója sajnos itt is százszázalékos volt. Bár több esetben sikerült az úton elrejtett bombát vagy taposóaknát robbanás előtt felfedezni, a tűzszerészeknek egy alkalommal sem sikerült hatástalanítani őket. Összesen hét tűzszerészünk esett áldozatául a fonott zöld-sárga zsinórral készített robbanószerkezetnek. Nem beszélve arról a több tucat amerikai katonáról, akinek gépjárműve alatt robbant fel az akna, és így lettek hősi halottjai az afganisztáni kalandozásunknak.

- Szóval Petersburgban fonott zöld-sárga zsinórral készült a robbanómellény – állapította meg Peter. – S mi van a többi helyen, ott is igazolódott ez a tény?

- Nem tudom, a többi helyszínen készült képeken nem látszik semmi, ennek alaposan utána kell járni. Sajnos sok esetben a laptopon levő információk nagyon nagyvonalú nyomozásról árulkodnak – kritizált egy kicsit Jack. – Nyilván senkinek sem tűnt fel ez az apróság, már persze ha igaz az, amit gondolok.

- És Memphis, ott is volt fel nem robbant bomba? – Peter elengedte Jack megjegyzését, részben mert egyetértett vele, részben mert nem akart felesleges vitát gerjeszteni.

- Memphisben két merénylőn műszaki okokból nem robbant fel a testükre szerelt bomba. A zsinórok nem fonottak és nem zöld-sárga színűek voltak. Amiből arra következtetek, hogy ezeket nem az általam előbb említett bombaszakértő készítette, hanem egyszerű amatőr munka. Persze ehhez bizonyítani kell, hogy a harmadik merénylőn a robbanómellény tartalmazta a fonott zöld-sárga zsinórt. Ha nem sikerül, akkor valószínűleg Memphis nem része a sorozatnak.

- Továbbra sem értem a zöld-sárga zsinór esetleges szerepét, mint összekötő elem Magyarország, Afganisztán és a mai Amerika között. Nem tudhatunk többet ennek a lehetséges magyarázatáról? Mi köt össze egy, a második világháborúban harcoló partizáncsoportot egy modern terroristával? – kérdezte Nick Morrison.

- Josef Nagy, amikor elvitték az oroszok ’45 őszén, a harmincas éveinek elején járt. Valószínűsíthetően nem halt meg a „malenkij robotban”, hanem megházasodott valahol a Szovjetunióban, gyereke vagy gyerekei születhettek. Nem hiszem, hogy a nyolcvanas évek elején közel hetvenévesen ő készítette volna a bombákat harctéri körülmények között. Talán átadta a tudást valamelyik fiának, aki a szovjet hadsereg katonája lehetett Afganisztánban. Ez az ember most a hatvanas éveiben járhat, lehet, hogy a Szovjetunió szétesését követően elhagyta az országot, és az Államokban telepedett le. Természetesen nem tudom, hogy mi az összefüggés a személye és a merényletsorozat között, de egy lehetőség, melynek utána kell járnunk. Ez a bombakészítési technika, – annak veszélyessége miatt – nagyon ritkán alkalmazott. Ha itt előbukkant, az nem a véletlen műve; annak oka van.

- Mivel a memphisi és a Salt Lake City-i támadók is kelet-európai származásúak voltak, nem lehetséges, hogy mindez, ami az elmúlt hónapokban történt, a kelet-európai maffiához köthető? – kérdezte Bogdanov ügynök. – Vagy esetleg, ami még rosszabb, közvetlenül Oroszországhoz?

- Nem valószínűsítem, mert nem látok indokot rá, hogy ez miért szolgálná a maffia érdekeit. A maffia általában nem szereti felhívni a figyelmet magára, illetve ha ők lennének a háttérben, már jelentkeztek volna a követelésükkel. Azt, hogy a kelet-európai, orosz, szerb maffia szövetkezne az orosz állammal, és általános káosz kirobbantásával át akarná venni a hatalmat az Államokban, azt még én is elképzelhetetlennek tartom.

- De ne feledjük – vágott közbe Nicholson ügynök –, hogy vannak arra utaló jelek, miszerint az oroszok kibertámadásokkal, fake news-internetoldalakkal befolyásolni akarják az amerikai választásokat annak érdekében, hogy a számukra kedvezőbb elnök kerüljön hatalomra.

- A kibertámadás nem azonos a bombatámadással, ne keverjük a kettőt össze – reagált Jack a kollégája szavaira. – Az oroszok ennyire messze még nem mennek el. Érzésem szerint a kelet-európai szál mellékes, nem itt kell keresni a megoldást. Én inkább valamilyen szektát keresnék, ahol a szektavezér személyes motivációja állhat a háttérben. Sajnos még nem tudjuk, hogy mi ez a motiváció; ahogy előbb mondtam, lehet politikai, vallási, vagy bármi más. Megérzésem szerint ez a történet húsz, huszonöt évvel ezelőtt kezdődött a gyerekrablásokkal, de pontosan mi váltotta ki azt, hogy a háttérben álló irányító idén indítsa a merényletsorozatát, és mikorra tervezi a csúcspontot, arról halvány fogalmam sincs.

- Milyen csúcspontra gondolsz? – kérdezett közbe meglepetten Peter.

- Konkrétan nem tudom még, de ez így önmagában logikailag értelmetlen. Havonta egy merénylet. Miért, mi célból? Kell lenni egy csúcspontnak ebben a folyamatban, amikor valami nagyot fog szólni, drámaian nagyot. Havonta egy merénylet – bocsánat, hogy cinikusan ezt mondom –, egy idő után megszokja a közvélemény. Már nem fog pánikot kelteni: életünk része lesz, mint az influenzajárvány. Nem beszélve arról, hogy az öngyilkos merénylőjelöltek száma sem lehet végtelen. Ez egy felvezető sorozat, ami egy olyan eseménybe fog torkolni, ami romba döntheti Amerikát. Ez lehet egy cél, de hogy miért? Nem tudom, de érzem, hogy van ilyen terv, illetve erre készülnek – jósolta apokaliptikus meglátását Jack, ami láthatóan sokkolta a jelenlévőket.

- Ha már kitaláltál egy szektavezért a semmiből, akkor azt is meg tudod magyarázni, hogy tényleg erre készült 20-25 éven keresztül? – láthatóan fogytán volt Peter türelme, Jack elképesztő okfejtését hallva.

- Nincsenek bizonyítékaim, csak elméleteim. A szektavezér is csak egy elmélet. Lehetséges, hogy erre készült huszonöt éven keresztül. Ezért rabolta el a gyerekeket, és erre készítette fel őket. Nem tudok megmagyarázni semmit. Nem biztos, hogy a történtek mögött egy szektavezér áll, de lehetséges. Lehetséges, hogy sok évvel ezelőtt ezért rabolta el gyerekeket, és erre készítette fel őket. Az is lehetséges, hogy nem ezért rabolta el őket, és nem erre készült, de az idők folyamán az események ebbe az irányba fordultak, és ez lett belőle. Elméleteket gyártok, tornáztatom az agyam, remélve, hogy a jelenlévőknek is van bármilyen lehetséges magyarázata a történtekre. S talán így közelebb jutunk a megoldáshoz. Gondoltam, ebben te is partner lehetsz – vágott oda főnökének.