– És mit jelent az, hogy „tavalyi”?
Csend – senki nem válaszolt. Végül egy bizonytalan kérdés:
– Hogy valaki Tavalyon lakik…?
A meséhez ugye fontos tudni, hogy a száraz bogáncs belekapaszkodik mindenbe – e nélkül az ismeret nélkül az egész történet talajtalan lett volna. A „tavalyi” szóról viszont meg sem fordult a fejemben, hogy valaki nem ismerheti, hirtelen ötletből kérdeztem csak rá. Viszont ha nem tisztázzuk a jelentését, talán végig azt várja az említett gyerek, hogy megjelenjen a mesében a tajvani vonatkozás.
Másik példa, hogy a partvisért kiküldött gyerek addig téblábolt tanácstalanul a mosdóban, míg utána nem néztem, hol marad. Akkor derült ki, hogy fogalma sem volt arról, mi az a partvis – ha seprűt mondok, kikövetkezteti a funkcióból, hogy mit kértem.
Az ilyen esetek intő példák lettek a munkám során, és azóta igyekszem tisztázni a gyerekekkel a számunkra egyszerű szavak jelentését is.
Az ismeretlen szavakat viszont az ő sajátos módjukon megpróbálják értelmezni a gyerekek. Leggyakoribb, hogy behelyettesítik egy ismerttel – ez főként hasonló hangzás alapján, vagy többjelentésű szavaknál történik, máskor a szituációból következtetnek, ritkán olyan szóhoz kapcsolják, amellyel összefüggésben már hallották.
Hogy megelőzzem az ilyen problémákat, minden új mesénél, versnél, dalnál megbeszéljük az ismeretlen szavakat. Korábban mindig én szemezgettem ki ezeket, de egy ideje már ők kérdeznek. Nem csak versekben, mesékben, hanem egy sima beszélgetésben is megállítanak, ha nem értenek egy szót.
Az értelmezést azzal is segíthetjük ilyenkor, ha nem csak szinonimákkal, hanem példamondatokkal vagy egy rögtönzött színjátékkal tisztázzuk a jelentést (a „nyűgös”-t könnyebb eljátszani, mint megmagyarázni).
Pihentetőnek – és okulásnak – még néhány ismeretlen szavas példa a gyerekszáj-gyűjteményemből:
– Mi az, hogy „szomszéd”? – kérdeztem, szintén egy mese kapcsán.
– A Bandi bácsi! – vágta rá Kinga.
– Hááát, az én szomszédomat Irma néninek hívják… – vitatkoztam, de Kinga elképedve nézett rám:
– De te nem is ott laksz nálunk!
(Nem kell magyarázni, hogy a szomszéd szót ő csak Bandi bácsival összefüggésben ismerte, így a fogalom azonosult a bácsival. És – mert én nem náluk lakom – nem is lehet szomszédom.)
Berci pattogó hangon utasítgatta a társait.
– Hát te ki vagy, hogy így parancsolgatsz? – füleltem oda.
– Én vagyok a király, ők meg a szolgák.
– És mit csinálsz, te Király, ha egyszer fellázadnak a szolgáid?
– Hááát… – bizonytalanodott el őfelsége egy pillanatra –, akkor azért meggyógyítom őket…
(hasonló hangzás)
– Otthon megszúrta egy tüske az ujjamat.
– Minek volt ilyen szúrós tüskéje?
– Háát… mert…!
(másik jelentés)
– Én októberben születtem.
– Én meg a kórházban!
(szituációból következtet)
– A huszár szerintem nem ember, hanem egy állat, vagy valami ló.
(valamivel összefüggésben értelmez)
– Mi az a remete?
– …Egy rákféle…
(összefüggés)
– Mit jelent az, hogy „bak”?
– Azt, hogy valaki nem lát…?
(hasonló hangzás)
Márc. 15-én:
– Anya tett a kabátomra petárdát.
(hasonló hangzás)
Játékok szövegértéshez
Feledékeny óvónéni (Farkas Annamária)
Ez egy vicces játék az elhallásokhoz – ez esetben az óvónéninek lesznek elhallásai. Fejlesztő értéke abban rejlik, hogy a hasonló hangzás ellenére felismerjék az oda nem illő szavakat, valamint hogy megtapasztalják, hogy egy szó mennyire megváltoztatja vagy összezavarja a szöveg értelmét. Vers- és daltanulásnál az ismétlés, gyakorlás színesítésére is használom a játékot, és fergeteges hangulatot teremt.
A játékban, miközben önfeledten együtt éneklek/verselek a gyerekekkel, a dal vagy vers szövegében hasonló hangzású szavakra cserélek egyes szavakat, amit ők azonnal jeleznek, javítanak, és jót derülnek rajta. A lenti példa alapja egy dalszöveg (Gryllus Vilmos vonatos dalának egy versszaka), dőlt betűkkel a behelyettesített szavak, zárójelben az eredetiek.
Sorompónál pirosak a lámák (lámpák),
Állnak a kocsik és a vonalat (vonatot) várják.
Hát én itt most nem ehetek (mehetek),
Állok a párnán (járdán), és megpihenek.
Nagycsoportban ismeretlen verset is használok, ilyenkor kizárólag a szövegkörnyezet alapján kell megtalálniuk a helyes (rímelő) szót.
A következő játékok legalább olyan intenzíven fejlesztik a gondolkodást, mint a szövegértést.
Ahhoz, hogy a feladványokat megfejtsék, minden elhangzott szónak nagy jelentősége van.
Nyomozás (Farkas Annamária)
Az alábbi játékból kiderül, hogy milyen sok információ lehet egy szövegben. Nagyon komoly gondolkodást és pontos szövegértelmezést igénylő játék. Feladat, hogy a szövegkörnyezetből nyomozzák ki egy ismeretlen szó jelentését úgy, hogy kizárják a nem jó megoldásokat.
„Csobolyó”
Kiterítem a képes kártyákat, elmondom az első mondatot, s megkérdezem, mi NEM lehet a csobolyó. Az első mondat: „A túrázáshoz mindig viszek magammal csobolyót.” A gyerekek megnézik a képeket, és máris félreteszik, amit nem szokás egy túrára vinni – a talpas poharat, az éttermet, a vízesést, ágyat. A második mondattal kizárják, ami nem ételhez-italhoz kapcsolódik. Amikor kiderül, hogy bükkfából készült, már csak két kép marad játékban: a nyárs és a hordócska, a négy állítás végén pedig már csak a megfejtést jelentő kártya marad.
Kártyák
1. sült csirke
2. ital talpas üvegpohárban
3. étterem
4. lapos fahordócska
5. vízesés
6. fából faragott nyárs a tábortűznél
7. ágy
8. fotel
9. függőágy
Mondatok
1. A túrázáshoz mindig viszek magammal csobolyót…
2. A túrázáshoz mindig viszek magammal csobolyót, mert ételre, italra szükségem lesz.
3. A túrázáshoz mindig viszek magammal csobolyót, mert ételre, italra szükségem lesz. Ezt a csobolyót bükkfából készítették.
4. A túrázáshoz mindig viszek magammal csobolyót, mert ételre, italra szükségem lesz. Ezt a csobolyót bükkfából készítették. Minden pataknál újra feltöltöm, hogy mindig friss víz legyen benne.
Az instrukciókat csak akkor tudják követni a gyerekek, ha pontosan értelmezték őket. Pl. ha elsiklanak a „túrázás” szó felett vagy nem értik a jelentését, a többi instrukció is értelmetlenné válik.
Hogy jobban megértsük a játék nehézségét, nem árt, ha magunk is kipróbáljuk. Íme két változat a felnőtteknek! (Iskolás gyerekeknek is ajánlom.)
„Feszerli”
A kártyák (a leírt szavakkal)
fűrész
séta
prézli
virág
szalámi
vidám film
lekvár
kaviár
tánc
parfüm
lakat
gyümölcslé
facsavar
száraz
javasasszony
csokikrém
leves
konyhaszekrény
olívakrém
A mondatok:
1. Ez feszerli! 2. Megismertem az illatáról. 3. Ezer éve nem kóstoltam feszerlit. 4. Két kosár bogyóból készítette az anyukám. 5. Milyen édes! 6. Jó vastagon megkenem a kenyeremet vele.
Egy másik változat, amikor a hívómondatra a megfelelő állításokat kell kiválasztani
„Herpetológus”
1. Tegnap találkoztam egy herpetológussal.
A herpetológus egy dízelmozdony-alkatrész.
Читать дальше