Mikula László - A férfi és a nő

Tehát egy lény szellemének megítélése teljesen ideológia alapú, így következik az is ebből, hogy a létező Földi világra értelmezhetetlen, mert a Földi világ anyagi alapú.

A fény értelmezése a hiedelemvilágban teljesen abszurd. Nézzük a fénnyel kapcsolatos tudományos állásfoglalásokat:

„http://kepzesevolucioja.hu/dmdocuments/4ap/4_0972_001_101015.pdf:

A fény fogalma. A fény olyan elektromágneses sugárzás, amely a fényforrás energiáját 400-700 nm (1nm=10-9m) hullámhosszúságú sugárzás formájában továbbítja, és szemünkbe érve látásérzetet kelt. A fény nem az egyedüli elektromágneses hullám. A többi elektromágneses hullám nem kelt látásérzetet.

A fénykeltés folyamata: a fénykeltésben az atomok elektronjai játsszák a főszerepet. A fény keletkezése két lépcsőfokban játszódik le.

1 Az elektron elnyeli az átalakítandó energiát, gerjesztett állapotba kerül (saját pályájánál magasabb energiaszintű pályára ugrik).

2 Az elektron az instabil gerjesztett állapotból visszakerül stabil állapotba úgy, hogy visszaugrik saját pályájára. A két pálya közti energiakülönbséget (kvantumot, energiacsomagot) elektromágneses hullám formájában bocsátja ki. Nagyobb energiakülönbség esetén nagyobb lesz a kibocsátott fény rezgésszáma. Mivel a fényforrások sokféle atomjában a gerjesztéskor sokféle energiaszintkülönbség fordul elő, a fényforrások többsége egyszerre sokféle rezgésszámú (hullámhosszúságú) fénysugarakat bocsájt ki.”

A foton fogalma: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Foton

A foton az elektromágneses sugárzások, többek között a fény elemi részecskéje, legkisebb egysége, kvantuma.

A modern fizika területén a foton az elektromágneses jelenségekért felelős elemi részecske. Az elektromágneses kölcsönhatás közvetítője, a fény, és a többi elektromágneses hullám minden formájáért ez a részecske felelős. A fotonnak nulla az invariáns (nyugalmi) tömege. Mint minden kvantumnak, a fotonnak is vannak hullám- és részecsketulajdonságai; teljesül rá a hullámrészecske-kettősség. A valódi fotonok, éppúgy mint az elektronok és a protonok, végtelen hosszú ideig élnek, ha nem kerülnek kölcsönhatásba más részecskékkel. Az úgynevezett virtuális fotonok – melyek megjelenése a határozatlansági reláció eredménye – élettartama azonban nagyon rövid. Amikor két elektron kölcsönhat egymással, virtuális foton cserélődik ki közöttük. A folyamat igen gyorsan zajlik le. Az ilyen rövid ideig létező foton tömege a határozatlansági elv értelmében nem zérus; minél rövidebb az élettartama, annál nagyobb lehet ez a tömeg.”

„https://afizikakalandja.blog.hu/2016/08/23/a_feny_es_anyag_kettős_termeszete_hullámok_és_reszecskek:

A fénysebességű mozgásból következik, hogy a foton nyugalmi tömege nulla! De a relativitáselmélet legfontosabb eredménye szerint az energia és tömeg egyenértékű, amit az E=mc2 összefüggés fejez ki. Ebből az következik, hogy a foton is rendelkezik tömeggel: , de ez nem nyugalmi tömeg, hanem a fénysebességű mozgás által létrehozott mozgási tömeg. Tehát a fénysebességű mozgás a tömeg létrehozója. De mi az a fizikai objektum, ami eredetileg nullatömegű volt, de a fénysebességű mozgás által tömegre tesz szert? Itt én nem keresnék étert vagy valamilyen misztikus ősanyagot, szerintem a tér egyébként nullatömegű pontjai végzik a c sebességű mozgást. Foton esetén két mozgás kapcsolódik össze, az egyik a transzláció, a másik egy rotáció, amelynek frekvenciája a foton szokásos frekvenciája, amelyik megjelenik az energia kifejezésében. A forgás kerületi sebessége is c, amihez az sugár tartozik. Ez a sugár véges érték és megegyezik a fény hullámhosszával, mert a Lorentz-kontrakció csak a mozgás irányában következik be. A véges sugár, a mozgási tömeg és a c kerületi sebesség pedig magyarázatot ad arra, hogy honnan származik a foton impulzusnyomatéka, azaz a spin (az okfejtés megtalálható egyéb bejegyzésekben is, például Az elemi részecskék mozgásformái, vagy A tér szerkezete és az elemi részecskék mint rezonanciák).”

Következtetést persze levonhatunk a fent olvasottakból, de azt, hogy a fény nem anyagi eredetű fizikai jelenség, azt nem.

„Ő a mérhetetlen Fény”. A fent meghivatkozott, tudományos igazolásokon alapuló tények bebizonyították, hogy a fény mérhető természeti jelenség.

A transzcendens szó értelmezése: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Transzcendencia:

A transzcendencia egy többféleképpen meghatározott filozófiai és teológiai fogalom. Az immanencia ellenfogalma.

A szó a latintranscendo (átlépek) igéből származik, és olyan lehetséges valóságra utal, amelynek megismeréséhez az embernek át kell lépnie köznapi értelemben vett határait. Hasonló értelemben használatos az ugyancsak tág jelentéskörrel bíró természetfölötti szó is. A transzcendencia fogalomkörébe tartoznak mindazon tartalmak (értve ez alatt személyeket és állapotokat egyaránt), amelyek megközelítésére az emberi megismerés biológiailag is leírható és értelmezhető eszközei alkalmatlanok.

A vallásos szóhasználatban a transzcendencia kifejezéssel elsődleges értelemben a teremtetlen létezőre, vagyis Istenre szokás utalni.”

Földi világunkat az anyagi tartalom jellemzi. A tudományok előrehaladásával egyre jobban bizonyítást nyer, hogy a környezetünk, az Univerzum is anyagi alapú. Ebből adódóan feltételezni, hogy valami vagy valaki létezik, de nem anyagi tartalmú, az a tudományok megcsúfolását és szemellenzősséget jelent. Természetesen az ember – vagy lehet az állatvilág egyede is – a Földön az agya kapacitása és a telepített szoftvere segítségével vakon is tud elképzeléseket alkotni, de ez egy teljesen más kategória, mert ez a tartalom fantázia, amelynek nincs valóságalapja!

Folytassuk a transzcendencia fogalom értelmezését:

„Annak érzékeltetésére, hogy Isten elérhetetlen, mert más létsíkhoz tartozik, mint az ember, gyakran „az égben van” vagy „a mennyben van” kifejezés szolgál.”

Mindennap, amikor felnézünk az égre, megcsodáljuk a kék eget, vagy ha felhők tarkítják, akkor a különböző formációkban gyönyörködhetünk. Ebből adódóan az ég a mi látósíkunkban van, és nem tartozik egy másik létsíkhoz! Tehát az a megfogalmazás, hogy Isten „az égben van” vagy „a mennyben van”, csak a Földi ember szempontjából kijelentett meghatározás, mert jelentheti azt is, hogy Isten az Univerzumhoz tartozó más életsíkból származik.

„Ennek a leegyszerűsítő képnek az elkerülésére a teológusok Isten transzcendenciájáról beszélnek. Így egyúttal azt is kifejezik, hogy Isten más, léte túllép az emberi érzékelésen, a világegyetemen.”

Ennek a megfogalmazásnak a lényege: higgyünk egy olyan lényben, amely számunkra megfoghatatlan, azaz földönkívüli lény!

Folytassuk a transzcendencia fogalom értelmezését:

„A Biblia Istenére a transzcendencia és az immanencia egymásban léte jellemző. A keresztény Szentírás Istene nem távoli, idegen Isten, hanem a Teremtő Isten, aki működésével jelen van a világban, és a Krisztusban való megtestesülésben a lehető legközelebb jött az emberiséghez.”