Mikula László - A férfi és a nő

De most röviden térjünk vissza a teremtéstörténetek részemről történő el nem fogadásnak indoklására, hogy csak egyszerű szépirodalmi alkotásnak tekintem őket:

1. Az emberiség bármilyen történelmi időszakában keletkezett teremtéstörténet sajátosságai:

minden teremtéstörténet magában hordozza annak a kornak az ismeretszintjét, amelyben az írója élt.

„https://www.mosthallottam.hu/erdekes/emberi-faj-fejlodese-osember/”: kétmillió évvel ezelőtt őseink testéhez viszonyított agymérete még semmiben sem különbözött a majmokétól. Még meghökkentőbb a fejlődés, ha figyelembe vesszük, hogy az emberi faj első képviselőjének (Homo Habilis) kb. 2 millió évvel ezelőtti megjelenése óta az agyunk mérete a duplájára nőtt. Sőt egyel korábbi ősünk, a 2-4 millió évvel ezelőtt élt Australopithecus agyméretéhez képest a méretváltozás még jelentősebb: háromszoros.

Ebből az következik, hogy ahogy növekedett az agyméretünk, úgy lettünk egyre kíváncsibbak a Világ különböző jelenségeire, így a Világ vélelmezett teremtésére is.

A kigondolt teremtéstörténeteket sem igazolni, sem cáfolni nem tudta senki, így az a teremtéstörténet maradt fenn, amelyiknek a támogatottsága erősebb volt.

2. Minden ember magából indul ki, és nem is tud ettől a helyzettől elszakadni

Mivel semmilyen magyarázatot nem talált a kor embere, arra, hogy egyáltalán miért vagyunk a Földön, ezért kigondolta azt a helyzetet, kiinduló állapotnak, amelyben ő is él.

Így lettek a teremtő Istenek, amelyek ugyanúgy néznek ki, mint ők, azaz az Atya a férfi, az Anya a nő és a Fiú a gyerek. Ezeket természetesen soha nem látta senki, de olyan valaki állította közülük, akinek adtak a szavára.

Az embernek a Földön való megjelenésére a kor embere semmilyen magyarázatot nem talált, tehát improvizált és kitalálta az Isteneket, vagy már akkor is voltak olyan, az ember számára érthetetlen jelenségek, mint a földönkívüli civilizációk kapcsolatfelvételi esetei. Nyilvánvaló, hogy kapcsolatot kellett találni az Istenek és a Földön élő emberek között. Ezért kitalálták, hogy voltak közbeeső istenek (félistenek), akik a Földi élővilág különböző területeiért voltak felelősek. Miért? Mert a társadalmukban is voltak különböző emberek, akik különböző területekért (erdész, mezőőr, harangozó stb.) voltak felelősek.

Az akkori Földi ember szerint az Istenek is ugyanúgy viselkednek, mint az emberek. Haragszanak egymásra, szeretik egymást, gyilkolják egymást. Vannak jó istenek, meg vannak rosszak stb. Miért is gondolták volna másként, hiszen ennek a ténynek sem az igazolása, sem a cáfolata nem hangzott el senki részéről, azaz az az elmélet vált elfogadottá, hogy ki kiabálta hangosabban és erőszakosabban.

Az istenek is ugyanúgy szaporodnak, mint az emberek, csak kicsit hiedelmesebben, így bele lehet ebbe a szaporodási aktusba olyan dolgokat is szőni, amely végül is a világ teremtéséhez vezethet.

3. Végül egy vizsgálati eredményt szeretnék bemutatni:

„https://divany.hu/vilagom/2019/08/19/ateista-emberek-okosabbak/

British Psychological Society: „Richard Daws és Adam Hampshire, a tanulmány szerzői szerint a vallásos emberek hajlamosabbak az intuícióikra támaszkodni, ennek alapján pedig könnyen lehet, hogy nem azért teljesítenek rosszabbul az IQ-teszteken, mert kevésbé okosak, egyszerűen csak több esetben hoznak döntést a megérzéseik alapján.”

Azért emeltem be ezt a kiemelést a végkövetkeztetéseimbe, mert a vallásos emberek többsége a kognitív („https://idegen-szavak.hu/kognitív: megismerő, a megismerésre vonatkozó; gondolkodáson alapuló képesség”) képességek tekintetében gyengébb teljesítményt produkálnak, mint az ateisták. Ez a tényszerűség pedig abba a veszélyes irányba viszi el a társadalmakat, amelyekre jellemző a diktatórikus vezetési hajlam gyakorlása, hiszen az emberek nem a tényszerűségben hisznek, hanem az érzéseik által tapasztalt vélelmezésekben. Ha végigtekintünk a kereszténység elmúlt 2000 évén, könnyen belátjuk, hogy a vallás semmilyen más célt nem szolgált, mint a hatalom gyakorlását és az uralkodást az emberek felett! Ide kívánkozik megjegyzésként, hogy a jelenkor egyes vezetői miért hangoztatják fennen, hogy a vallási alapú fejlődés az egyedüli igaz út az ember számára? A válasz egyszerű: a vallás alapmechanizmusai 2000 évig háborítatlanul működtek és az embereket tudatlanságban igyekeztek tartani ahhoz, hogy könnyen irányíthatóak és vezethetőek legyenek abból a célból, hogy a hatalmuk biztos kézben legyen, és főleg a hatalom következménye: az anyagi javak birtoklása.

Nézzük tovább Bács Bogi szerző által vázolt apokrif teremtéstörténetet:

„Az Ószövetségben az Úr parancsával teremti a világot: Legyen! Az Újszövetségben viszont a világ születéséről semmit sem tudunk meg, mivel Jézus erről szóló tanításai helyett a keresztények az ótestamentumi teremtéstörténetet vallják. Pedig legbelső tanítványi körének a Megváltó részletesen feltárta a Teremtés folyamatát: hogyan vált a megnevezhetetlen Abszolútum teremtő Atyává és Anyává, miként árasztotta ki magából a világokat, és mindezekben neki, mint Isten Fiának, mi volt a szerepe.”

Érdekes a szerző azon kritikai észrevétele, amely arra irányul, hogy az Újszövetségben miért nincs a teremtésről szó. Mi is az Újszövetség?

„https://hu.wikipedia.org/wiki/Újszövetség: Jézus Krisztus tanait írják le.”

Fontosnak tartom ezt a szókapcsolatot: „Jézus Krisztus tanait”. Nagyon sok írott dokumentum kutatható, kezdve a kanonizált evangéliumoktól az apokrif evangéliumokig, amelyek mind Jézus tanításait próbálják összefoglalni. Egy nagyon fontos tényt szeretnék kihangsúlyozni: mivel Jézus Krisztus írástudatlan volt – állítólag, bár ezt senki nem tudja igazolni, sőt cáfolni sem –, a saját kezétől semmilyen írott dokumentum nem került elő, legalábbis eddig.

Mindazok az „evangéliumok”, amelyek Jézus Krisztus tanításait foglalnák össze, lehetnek szépirodalmi alkotások is, ha abból indulunk ki, hogy a többsége mikor íródhatott, azaz Jézus Krisztus „halálától” számítva, a mai tudomány adta lehetőségeket felhasználva megállapítani az iromány keletkezésének dátumát erősen kétséges! Kimondhatjuk: valami hogyan lehet egy ember gondolata, ha néha több száz év telt el, amikor leírásra került? Erre a hiedelem-imádók azt mondhatják, hogy másolatok! Lehet, de addig ne tekintsük elfogadható dokumentumnak, amíg az eredetit nem találták meg! Visszatérve az eredeti gondolathoz…

Az tény, hogy az Újszövetségben nincs szó teremtésről. Miért is kellene? A Biblia az Ószövetségi teremtéstörténetet fogadja el. Járjuk körül ezt a helyzetet kicsit részletesebben!

Mikor íródott az Ószövetség? Kb. i.e. 350 körül. Miről is szól? Többek között arról, hogy a kor embere hogyan élt, milyenek voltak a társadalmi viszonyok, és a véleményüket, hogy az a Világ és benne az ember miként jöhetett létre. Erről részletesen az előző fejezetben írtam. Az Újszövetséget Jézus Krisztus távozása után írták, a kiválasztott evangéliumokban (kanonizált) leírtak alapján. Mindazok a tanítások, amelyeket állítólag Jézus Krisztus a tanítványainak (apostolok) elmondott, és nem is biztos, hogy az eredeti szerző tollából, sőt ki tudja, hányadik másolata. Azokat valakik leírták – még az sem biztos, hogy az apostolok –, az meg szinte biztos, hogy Jézus Krisztus semmit nem írt le, ennek nyomai nem lelhetők fel. Tehát kézen-közön valaki leírt valamit, néha több 10 emberöltő után, és ezt tekintsük a Krisztus által tanítottaknak? Ebből két következtetés vonható le.