Mikula László - A férfi és a nő

Egyetértek a bibliai megállapítással, hogy a Földi embert egy idegen alkotó (földönkívüli) teremtette, tehát e tekintetben cáfolom az evolúcióelméletet. Itt nincs jelentősége, hogy ennek a Teremtőnek nevet adok vagy nem. El tudom fogadni, hogy a Teremtő neve: Isten. Azzal azonban nem tudok egyetérteni, hogy a Teremtőnek (Istennek) a Bibliában leírtak szerint volt csak feladata.

Néhány szó magáról a „hatályos” Bibliáról:

„Copyright 2020-2018 Got Questions Ministries:

A „biblia” szó a görög-latin „könyv” szóból származik – találó név, hiszen a Biblia mindenkinek szól, bármilyen korban is él. Hatvanhat külön könyvből áll. Ide tartoznak a törvényről szóló könyvek, mint például a 3 Mózes és az 5 Mózes; a történelmi könyvek, mint például Ezsdrás és a Cselekedetek könyve; a költői könyvek, mint például a Zsoltárok és a Prédikátor könyve; a prófétai könyvek, mint például Ézsaiás és a Jelenések könyve; életrajzok, mint például Máté és János; és a levelek, mint például Titusz és a Zsidókhoz írt levél. A Biblia megírásában körülbelül 1500 év leforgása alatt mintegy negyven ember vett részt. A szerzők között volt király, halász, pap, kormányzati tisztségviselő, parasztember, pásztor és orvos is.

A Bibliának két fő része van: az Ószövetség és az Újszövetség. Röviden összefoglalva az Ószövetség egy nemzet története, az Újszövetség pedig egy emberé.

Az Ószövetség leírja Izráel nemzetének létrejöttét és fenntartását.

Az Újszövetség a megígért férfi (ember) eljövetelének részleteit mutatja be. A neve Jézus volt, és tökéletes életével, megváltó halálával és halottak közül való feltámadásával beteljesítette az ószövetségi próféciákat.

A Biblia főszereplője Jézus; az egész könyv tulajdonképpen róla szól. Az Ószövetség megjövendöli eljövetelét, és előkészíti a terepet a Világba jöveteléhez. Az Újszövetség bemutatja eljövetelét, és bűnös világunk megváltásáért véghezvitt cselekedeteit.”

Elképzelhető, hogy a 2500 évvel ezelőtt élő bibliaíró csak a meglévő forrásanyagokat tudta felhasználni, mivel ezek álltak rendelkezésére. A környezete sem sietett a segítségére, mert nagyon jól ismerjük a 2500 évvel ezelőtti Földi ember ismeretszintjét. Azonban azt nem tudom elfogadni, hogy sem a 2500 év alatt, sem most az akkor leírtakat cáfolhatatlan irománynak tekintsem. Azért a természettudományi ismeretek 2500 év alatt, elmondhatjuk, hogy fejlődtek.

Igazi problémaként merül fel, hogy a Biblia (zsidó), majd a keresztény Biblia, amelyek szerintem tartalmilag ugyanazok, nagyon nehezen olvashatóak, annak ellenére, hogy többen megkísérelték a lefordítását magyarra. A legrégibb megmaradt bibliafordításunk a. 15. század.közepén valószínűleg. ferences.szerzetesek által írt, illetve egy bizonytalan, régi forrás szerint két. huszita.író,. Újlaki Bálint.és. Pécsi Tamás.által készített, úgynevezett. Huszita Biblia. Az első magyar nyelvű Biblia megjelenése óta többen lefordították a Bibliát magyar nyelvre. Az egyik a Szent István Társulat.(SzIT) által készített, jegyzetekkel és tudományos eszköztárral ellátott, teljesen új fordítása, mely. 1973-ban, illetve. 2003-ban jelent meg; és az új protestáns Biblia, mely. 1975-ben, javított kiadása pedig. 1990-ben került az olvasók kezébe a. Magyar Bibliatanács.(MBT) kezelésében. A Biblia magyar nyelvre való fordításának talán a legnagyobb problémája a forrásanyag volt.

Így az az elképzelésem, hogy a Bibliát megpróbálom értelmezni a Földi ember teremtése témájában, kudarcot vallott.

Ennek a gondolatiságnak a kapcsán értettem meg, hogy a római katolikus szentmisén a pap miért olvassa állandóan a Bibliát, és kívülről, fejből miért nem mond semmit. A ma embere valószínűleg egyszerűen képtelen felfogni és memorizálni a Bibliában leírtakat. Ha hallgatnom kellene egy ilyen szentmisét, mondjuk 40 percig, majd öt percben el kellene ismételnem, hogy mit hallottam, nos, őszintén bevallom, hogy a végén csalódást okoznék a hallgatóságomnak. Így elképzelhető, hogy a bibliafordítók nagy felkészültséggel rendelkező tudósok, csak nekik egy hibájuk van: hogy a hiedelemvilág iránt elkötelezettek, így valójában bizonyos „lelki” kötöttségekkel rendelkeznek, amelyből nem tudnak kiszakadni. Talán olyan fordítóknak kellene lefordítani a Bibliát, akik a hiedelem-életben jártassak, de tudnak objektíven gondolkodni.

Még egy fontos részletet kell itt megemlítenem, amely a képet szélesíti, bár magyarázatot, ahogy majd a későbbieben láthatjuk, nem ad. Ez az a tény, hogy a mai Biblia erősen cenzúrázott kiadvány (lásd: apokrif evangéliumok) abból a szempontból, hogy több olyan evangélium is létezett, amelynek tartalmát nem emelték be a Bibliába. Így a Biblia a maga beemelt evangéliumaival vált a kanonizált művé. Azaz a katolikus klérus döntötte el, hogy a kereszténység „ifjú” korában, azaz az első évezred zsinatjain mely evangéliumoknak (kanonizált) van helye a Bibliában, és melyeknek nincs (apokrif evangéliumok). Ennek okait én nem kívánom vizsgálni, csak azt a tényszerűséget szeretném kiemelni, hogy e két jól elkülöníthető forrásanyagból mennyire lehet az ember Földi megjelenésének körülményeire választ kapni.

Mindezeket a gondolatokat ismerve fordultam egy hiedelem-tudóshoz, Rózsa Huba professzor Úrhoz, hogy segítsen nekem a Biblia értelmezésében.

Rózsa Huba: Kezdetkor teremtette Isten (A bibliai őstörténet magyarázata: Ter 1-11.). Jel Kiadó, 1997.) művéből a Biblia értelmezésére vonatkozólag olyan hasznos magyarázatokat olvashattam, amelyek segítettek megérteni ennek a műnek az alapmondanivalóját, azaz többek között a Földi ember (férfi és a nő) teremtésének környezetét is.

Rózsa Huba szerző érthető összefüggéseket vázol fel a Föld őstörténete, a Biblia értelmezése, megértése, a Földi ember teremtése vonatkozásában. Természetesen én nem foglalkozom azokkal a részekkel, amelyek a hiedelemre vonnak le következtetéseket, hanem a Biblia idevonatkozó részei ismertetésére koncentrálok: a Földi ember teremtése, és ezekből vonok le következtetéseket, alkotok véleményt.

A vallási kép sokféleségét is igazolják az apokrif evangéliumok és a kreacionista, vallási nézőpont a Földi ember teremtéséről. Csak az érdekesség kedvéért emelem ezeket be ebbe a Fejezetbe, azért, hogy láthassuk a vallási gondolkodók fantáziájának sokszínűségét!

1.2 Bevezetés

„Rózsa Huba: Kezdetkor teremtette Isten. (Jel Kiadó, 1997.)

Az Őstörténet képezi a Biblia alapjait. A bibliaszerzőt Isten (Teremtő) sugalmazó tevékenysége vezette, de egyben korának embere is volt. Amikor a világ és az emberiség kezdeteiről írt, nem volt független attól, ahogyan az Izraelt körülvevő világ, az ókori Kelet az eredet problémájára választ keresett és azt megfogalmazta.”

Az Őstörténet valóban egy történelmi leirat, mégpedig többek mellett a Földi világ létrejöttének elképzelése, ahogyan az akkori írók gondolták. A mindennapi életükből vett tapasztalataikat belefűzték abba a gondolatiságba, amely számukra választ adhatott a Földi világ keletkezéséről. A bibliaszerzőt nem biztos, hogy a Teremtő sugalmazása vezette, hanem egy többeket foglalkoztató kérdésre kereste a választ, amelyet leírt, és ezt elnevezte Bibliának (Könyvnek). A Biblia íróinak az elképzelése a Földi világ teremtéséről természetesen nem választható szét attól a környezettől, amelyben éltek, hiszen senki a mai világban sem tudja a nézőpontját a létező, az őt körülvevő világtól elvonatkoztatni. Tehát a Biblia írói nem voltak mások, mint egy adott kérdésre választ kreáló emberek, akiknek természettudományi ismerete a kor színvonalának megfelelhetett. Ezt a tudásszínvonalat a hiedelem kihasználta és olyan környezetet teremtett, amely már 2500 éve több millió ember életét befolyásolja, figyelmen kívül hagyva a természettudományok eredményeit, fejlődésük vitathatatlan bizonyítékait.