Maya Banks - Vénuszdombi mesék

Drake dühös arccal loholt mögöttük.

— A hülye kurva elájult! Milyen dolog ez? — őrjöngött Jack.

— Bocsánatot kérek — mondta Drake bosszankodva. — Biztosíthatlak, hogy kárpótolunk az esetért. Azonnal. Megbüntetjük, és legközelebb felkészültebb lesz.

Jack megvárta, amíg Drake közelebb lép hozzá, majd gyilkos sebességgel és pontossággal csapott le. Kirúgta a pisztolyt az egyik fickó kezéből, majd fordulatból hasba rúgta a másikat, aki összegörnyedt, és a tarkójára mért ütéstől elájult.

A társa nekirontott Jacknek, magával rántotta a földre, birkóztak, aztán egyszer csak elernyedt. Jack csodálkozva lökte le magáról.

Mia állt felette a fegyverrel a kezében. Hatalmas csapást mért a fickóra a pisztoly agyával. Felemelte a fegyvert, és remegő kézzel Drake-re irányította, aki csak tátotta a száját a döbbenettől.

— Meg ne mozdulj, rohadék! — sziszegte Mia. A fegyver még jobban remegett a kezében, ahogy a ravaszra tette az ujját.

— Mia, édes — kezdte nyugtatgatni Jack. — Add ide a pisztolyt! Nincs időnk! Add ide!

A lány nem mozdult, Drake-re szegezte a tekintetét, és olyan gyűlölettel nézett rá, hogy Jack attól félt, azon nyomban lelövi. Nem mintha sajnálta volna, de egyelőre szüksége volt Drake-re, hogy élve kijussanak.

Óvatosan a lány vállára tette a kezét, és a fegyverért nyúlt.

— Add ide nekem, édes! Sietnünk kell! Lesznek többen is.

Mia megfordult, ránézett. Kék szemében annyi fájdalom és szorongás tükröződött, hogy Jacknek elállt a lélegzete. Lassan leengedte a fegyvert, és a férfinak nyújtotta.

Jack odament Drake-hez, és a csövét a fejéhez nyomta.

— Vedd fel az ingemet, Mia!

A lány gyorsan magára kapta. A térdéig ért, eltakarta a meztelenségét — nem mintha számított volna. Inkább meztelen legyen, mint halott.

— Add a farmeromat, édes!

Jack felrángatta a nadrágját az egyik kezével, a másikkal Drake-re szegezte a pisztolyt. Amikor végzett, megrántotta a férfi gallérját és az ajtó felé lódította. Mikor elhaladtak a két ájult őr mellett, Jack lehajolt a másik pisztolyért, és odaadta Miának. Aztán hátrafeszítette Drake fejét, és a pisztoly csövét a halántékához szorította.

— Nem fogjátok megúszni! — szólalt meg végül Drake. — A ház körül van véve. Megdöglesz, mielőtt még kijutnál innen.

— De csak utánad, pajtás — mondta Jack szárazon.

Az ajtóban megállt, és visszanézett Miára. Biztatóan bólintott. Aztán a fegyverre nézett a kezében.

— Tudod, hogy kell használni?

— Elboldogulok — mondta Mia, összeszorítva a fogát.

— Akkor gyerünk, tűnjünk el innen!

Mia két kézzel tartotta a fegyvert, és követte Jacket a folyosóra. Remegett, mint a nyárfalevél.

Az aznapi események lassan szállingóztak vissza az emlékei közé. Igyekezett, hogy megbirkózzon az elmúlt néhány óra traumájával.

Jack megtorpant, ő pedig majdnem nekiütközött. A férfi fülelt egy ideig, majd felé fordult.

— Többen is vannak az első helyiségben. Készülj fel és kövess!

Rettegés hatalmasodott el a lányon, és még jobban remegett.

Vajon kijutnak élve?

Befordultak a sarkon. Jack szinte vonszolta Drake-et. Amint megjelentek, a helyiség felbolydult. Három őr rántotta elő a fegyverét, és fordította feléjük.

Jack még erősebben Drake halántékához nyomta a pisztolyt.

— Tegyétek le a fegyvert, vagy a főnökötöknek vége! Comprende?

— Csináljátok, amit mond! — mondta Drake a foga között.

A férfiak egyesével, lassan letették a földre a fegyvereiket.

— Mia, menj az ajtóhoz! — utasította Jack és ő is elindult a kijárat felé, magával cipelve Drake-et.

Mia az ajtóhoz sietett, de a szemét végig az őrökön tartotta. A fegyver kis híján kicsúszott a kezéből. Megszorította, nehogy elejtse.

— Azt akarom, hogy nyisd ki az ajtót, ugorj ki rajta, gurulj le a lejtőn, aztán csak rohanj! Ne állj meg, akármi is történik.

— Veled mi lesz? — kérdezte Mia.

— Mögötted leszek. Vannak még őrök a bejáratnál. Az út a garázstól egészen a kapuig vezet. Ott van egy hely, ahol alacsonyabb a kerítés, de át kell verekedned magad a sövényen. Majd én fedezlek.

— Rendben — válaszolta a lány határozottabban, mint ahogy érezte magát.

— Gyerünk! — kiáltotta Jack, és akcióba lendült.

Amint Mia a háta mögé nyúlt, hogy kinyissa az ajtót, Jack a földre lökte Drake-et, az őrök mellé. A lány lövéseket hallott, ahogy megfordult és kiugrott az ajtón.

Fájdalmasan ért földet, a bőrét apró kövek és gyökerek sértették fel, ahogy leszánkázott a dombról. A kezével fékezte a zuhanást, majd eszelősen vissza akart jutni a domb tetejére. Nem érdekelte, mit mondott neki Jack, nem hagyja, hogy meghaljon, miközben meg akarja menteni.

Egyik kezével a fegyvert szorongatta, a másikkal kapaszkodót keresett. A lába piszkosul fájt, és mintha vérezne is. Biztosan megvágta valami a zuhanás közben.

Lövéseket hallott a feje fölött, gyorsabban kezdett mászni. Amikor elérte a sövényt, széthajtotta az ágakat, és átnézett a túloldalra. Fényszórók világították be az egész udvart. Mia látta, hogy Jack a veranda egyik hatalmas oszlopa mögött talált fedezéket.

Legalább három irányból lőttek rá. Egyfolytában golyók csapódtak az oszlopba, a szilánkok szanaszét repültek. Mia kereste, honnan jönnek a golyók, célt akart találni, amire lőhet.

Felemelte a pisztolyt, és mozdulatlanul tartotta két kézzel. Amikor meglátta az egyik fegyverest a ház oldalánál, leadott egy lövést. A férfi a földre zuhant.

— Ezt neked, rohadék! — motyogta Mia.

— Mia, a fenébe is! Megmondtam, hogy tűnj el innen! — ordította Jack.

— Nagy szart! — felelte Mia a foga között.

Összerezzent, amikor golyó csapódott a sövénybe, alig valamivel a feje mellett. Arrafelé célzott, ahonnan a lövés jött, és vakon viszonozta a tüzet, jobbra-balra mozgatva a kezét.

Dobogást hallott, és valaki hátrahúzta. Jack rántotta ki a bokrok közül, aztán legurult a domboldalon, magával sodorva a lányt is.

Fájdalom hasított a testébe. A szája telement homokkal, a haja belegabalyodott az ágakba és a kövekbe, ahogy végigbukfenceztek a domboldalon, és megálltak az árokban.

Golyók csapódtak a földbe körülöttük. Hallotta, hogy Jack szitkozódik fájdalmában.

A férfi a testével takarta, érezte a mellén a lány szívverését. Szaggatottan lélegzett, de nem állt meg. Felrántotta a lányt a földről, és a birtokot határoló kőkerítéshez rohantak. Csak másfél méter magas, de nem könnyű a golyózápor közepette átverekedni magukat rajta.

Jack nem hagyott időt a töprengésre, hogyan fognak átjutni az akadályon. Egyszerűen felkapta Miát és áthajította a kerítésen. A lány a földre zuhant a túloldalon, másodpercekkel később Jack is mellé ugrott. Golyók záporoztak a levegőben. Jack magával vonszolta a lejtőn, aztán meglapultak az út menti árokban.

— Jack, eltaláltak? — kérdezte Mia.

A férfi nem válaszolt azonnal, ezért a lány megrázta.

— Hagyj békén! — förmedt rá a férfi. — Adj egy percet!

Néhány pillanatig a mély árokban feküdtek, a kemény föld nyomta Mia hátát. Végül Jack lekecmergett róla, oldalra gurult.

— Be kell szaladnunk az erdőbe! Ha elég mélyre jutunk, lerázhatjuk őket.

Mia megijedt, amikor arra gondolt, hogy mezítláb és félig meztelenül kell a sűrű erdőben rohannia. De a gondolat, hogy itt maradnak, és lelövik őket, még ijesztőbb volt.