Mikula László - A férfi és a nő

Ha a fenn leírtakat kicsit cinikusan értelmezném, akkor Isten milyen képességekkel rendelkezett a Nap megteremtéséig? Sötétben ő sem látott semmit!

„Az élet működésének fontos folyamata a fotoszintézis, amely a napfény energiáját átalakítja kémiai energiává. Minden, a testünkben vagy az állatok testében lejátszódó energetikai folyamat esetén a növények fotoszintézise áll az energialánc elején. A fotoszintézis fölöttébb zseniális folyamat, melyet idáig egyetlen vegyész vagy rendszertechnikus sem tudott leutánozni. Minden kis fűcsomóban jelen van, Istennek ez a találmánya mégis rejtve marad számunkra.”

Érdekes megállapítást tesznek a kreacionisták! Elhangzik egy nagyon fontos szó: az „energialánc”. Eddig a Bibliából úgy tűnt, hogy az állatok és a növények Isten általi megteremtése minden ésszerű logikát nélkülöz. Megteremtette, tehát vannak. Miért? Mert az embernek azt a feladatot adta, hogy uralkodjanak felettük. Most kiderül, hogy van egy ún. energialánc. Ez már egy kicsit tudatosabb tudományos megközelítés, természettudományi ismeretet lehet felfedezni benne, bár lehet, hogy ez nem szándékos kijelentés. A későbbiek sajnos ezt az utóbbi tényt igazolják…

„Sok kételkedő állítja és tanítja, hogy az égitestek, a csillagok és a bolygók csak úgy a semmiből létrejöttek, anélkül, hogy Isten valamit is cselekedett volna. Itt nincs hely arra, hogy minden tudományos érvet felsoroljunk (lásd: ősrobbanás). Arra szeretnénk rámutatni, hogy pontosabb megfigyelési módszerek segítségével az utóbbi évtizedekben egyre több olyan felfedezést tettek, amelyek alapjaiban rázták meg az ősrobbanás-elméletet. A csillagászok között is nő azok száma, akik súlyos érveket hoznak fel az ősrobbanás elmélete ellen.”

Az égitestek és az Univerzum létrejöttének feltételeit a tudomány még kutatja. Egyértelműen kijelenteni, hogy Isten (földönkívüli) teremtette vagy Ősrobbanás következtében jött létre, elég merész megállapítás. Minden állítás annyit ér, amennyit tudományos ismeretek és törvényszerűségek felhasználásával bizonyítunk. Mivel a Biblia csak véleményt fogalmaz meg, semmivel nem bizonyítja állítása igazát, természetesen nem fogadható el, főleg ha azt az oldalát is vizsgáljuk, hogy a hiedelem ezt az állítását az emberek fejlődése területén mire használta!

„Tény, hogy az Univerzumcsillagai nemcsak úgy kószálnak az űrben, hanem rendbe, galaxisokbatömörülnek. Az Univerzum pontosan azokkal a sajátságokkal rendelkezik, amelyek szükségesek az élet fennmaradásához. Háromféle magyarázatot adhatunk a világegyetemnek az effajta rendjére: természeti törvény, véletlen, vagy intelligens tervezés.

Az első rendszeres csillagászati megfigyelések az ókori Babilonban, Egyiptomban, Kínában és Közép-Amerikában történtek a Kr.e. 3. évezredben. Időmeghatározásra, naptárkészítésre és tájékozódásra szolgáltak. Általuk az akkori csillagászok olyan tudásra tettek szert, amellyel továbbá meg tudták határozni a napfogyatkozásokat és a bolygók helyzetét is.

A mai tudomány és gondolkodásunk számára az Univerzum kikutatása még nagyobb kihívást jelent. Milyen az Univerzum struktúrája? Milyen a térbeli szerkezete? Hol húzódnak a mindenség határai – ha egyáltalán léteznek? A világmindenség nyitott vagy zárt rendszer? A megválaszolatlan kérdéseket a végtelenségig folytathatnánk.

Mint minden tudományos kutatásra érvényes, a csillagászatra is vonatkozik, hogy a megismerésnek határai vannak, amelyeket a legnagyobb erőfeszítéssel sem tudunk átlépni.”

A kreacionosták fenti véleményét az Univerzummal kapcsolatban elfogadom.

1.6.3 „Ötödik nap

Azután ezt mondta Isten: Pezsdüljenek a vizek, élőlények,

nyüzsgéstől és repdessenek madarak a föld felett, az

égbolt alatt! És megteremtette Isten a nagy vízi állatokat,

a vizekben nyüzsgő különféle úszó élőlényeket és különféle

madarakat. És látta Isten, hogy ez jó. Aztán megáldotta

őket Isten: szaporodjatok, sokasodjatok, és töltsétek be a

tenger vizét; a madarak is sokasodjanak a földön. Így lett

este és lett reggel: ötödik nap.

– Móz 1: 20-23”

Kommentár: Isten sokféle élő szervezetet teremtett az ötödik napon. Nincs említés olyan közös ősről, amitől származott volna minden faj (evolúció).

Több mint egy század telt el azóta, hogy Johann Gregor Mendelbiológus felfedezte az élőlények jellegének állandóságával kapcsolatos öröklési törvényeket. A 20. századelején a tudósok érdeklődése hamarosan új tudományággá, genetikávávagy örökléstanná fejlesztette ezeket a természeti törvényeket. Ma már számtalan tényét ismerjük az állat- és növényvilágban végbemenő öröklési folyamatoknak.

A teremtéstörténet azt írja, hogy Isten minden növényt és állatot „az ő neme szerint” teremtett meg. Hogy minden növény- és állatfaj az ő neme, fajtája szerint jelent meg a világon, az örökléstan már többször bizonyította. Minden állatnak megvan a fejlődését irányító saját génegysége. Noha egyes fajok nagyon hasonlíthatnak egymáshoz, olyan tulajdonságaik is vannak, amelyek csak az illető fajra jellemzők. Egyszerű példával élve például a kutya soha nem nyávog, a macska soha nem ugat. Ugyanígy minden növény- és állatcsaládnak megvan a maga sajátossága. A gének bonyolult összetételű nukleinsavakattartalmaznak. Ezek a nukleinsavak határozzák meg, hogy a faj milyen tulajdonságokat örökít át a következő nemzedékre.

Bár egy fajban egy bizonyos határig változások is történhetnek, ám legnagyobb részük a rekombinációnak(vagyis a gének átcsoportosulásának) eredménye, ami nem jelenti a szervezet génegységének valódi változását. A génekben néha igazi változás is létrejöhet, de ez egyáltalán nincs hatással egy bizonyos faj alaptulajdonságaira. Például a röntgensugarak vagy vegyszerek kárt tehetnek a génekben, s előidézhetnek benne némi változást, ám egyetlen ilyen változás sem olyan természetű, hogy egy fajt másik fajjá alakítana át.

Az állatok – néhány kivételével – egyetlen sejtből, a petesejtbőlfejlődnek ki. Ha megvizsgáljuk például egy közönséges tengeri sün petesejtjét, mindjárt szemünkbe tűnik, hogy két részből – egy felsőből és egy alsóból – áll, amelyeket egy pigmentsor választ el. Ezeknek a részeknek a felépítése mindaddig nem látható, míg a petesejt meg nem termékenyül; ekkor ugyanis a sejthártyába ültetett szemcsék feloldódnak, s a belőlük felszabadult vegyi anyagok megindítják a fejlődést. Ezek a vegyi anyagok tulajdonképpen hormonok, amelyeket a sejtmagban lévő kromoszómákgénjei ellenőriznek. Így az öröklődés törvényei szabják meg, milyen irányú lesz a fejlődés, hogy minden egyed „az ő neme szerint” alakuljon ki. A tengeri sün petesejtjéből csakis tengeri sün fejlődhet ki. Sohasem történt meg, hogy helyette tengeri csillag, vagy valami más jött volna létre.

Az evolúció modern szintetikus elméletében elfogadott mechanizmus a mutáció. A mutáció az öröklődő jelleg megváltozását jelenti. Ezt némely esetben a kromoszómákban levő gének átcsoportosulása eredményezi, leggyakrabban azonban a gének vegyi jellegének megváltozása okozza. Egy gén megváltozásával előidézett mutációra jó példa a közönséges muslica szemszínének megváltozása. A piros szemszínt „követelő” gén olyan vegyi transzformáción mehet át, hogy attól kezdve más árnyalattal – halványabb piros vagy barackszínnel – is megelégszik. A kísérletek tizenhat mutációját mutatták ki ennek az egyetlenegy génnek. De ne feledjük el, hogy ezek az átalakulások a muslica szervezetének csak egy parányi részére vonatkoznak. Nem ismeretes előttünk olyan nagymértékű mutáció, amely egy új fajt hozott volna létre.